Attól tartok kezd leáldoznia a sorozatos aranykornak, mivel már annyira sok új széria jön ki, hogy követhetetlen, plusz a tetejébe még a stúdiók abból is sorozatot csinálnak, ami nem működik nyolc, tíz, vagy akár húsz epizódban, ellenben egy normális, egész estés filmként annál inkább. Ez a helyzet a Dan Brown féle Az elveszett jelkép című kötet sorozatos adaptációjával is, ami Robert Langdon egy korai rejtélyes nyomozásába kalauzolja el az olvasót/nézőt.
Robert Langdon (Ashley Zukerman) szimbólum kutató mentorát, Peter Solomont (Eddie Izzard) elrabolják, és erre akkor jön rá, mikor meghívják egy vendégelőadásra, ahol egy levágott kéz fogadja, amin olyan szimbólumok szerepelnek, ami egy szövevényes és rejtélyes kalandra invitálják Langdont. Azonban a nyomozás nem úgy zajlik, ahogy azt várták, mivel a képbe bekerül a CIA is, és egy őrült férfi, aki egy olyan ősi titkot keres, amit maguk a Szabadkőművesek sem ismernek.
Robertnek át kell hágnia minden szabályt, hogy megtaláljon egy portált, amivel megmentheti Peter életét, és ezen az úton csatlakozik hozzá Peter lánya, Katherine (Valorie Curry) is, valamint a Capitólium egyik rendőre, Nunez (Rick Gonzalez) is. A kincskeresés közben családi titkok kerülnek a felszínre, miközben minden egyes nyom egy újabbhoz vezet.
Bevallom nem olvastam egyetlen egy Dan Brown kötetet sem, ugyanakkor nagyon élveztem a Tom Hanks főszereplésével készült filmadaptációkat, és mivel Ashley Zukerman színészi játékát is kedvelem már a Terra Nova óta, így biztos voltam benne, hogy ez egy nekem való izgalmas kalandsorozat lesz. De mint oly sokszor, most is előre ittam a medve bőrére.
A sorozat, nos, pont ez az igazi fő probléma vele, hogy sorozat készült belőle, és nem pedig film, mert ami működik könyvben, és filmben az nem feltétlenül működik sorozatban, és sajnos ez egyúttal a vesztét is okozta mind a történetnek, mind később kiderült az egész szériának is. Bár A The Lost Symbol felvonultatja a kalandfilmes-kincskeresős történetek minden eszköztárát, teszi ezt mégis olyan lagymatag, klisés és érdektelen módon, igen hamar bele tud fáradni a néző.
Ehhez persze hozzájön, hogy jelen esetben a karaktereink rendkívül sablonosak – igen, még Langdon is – a színészeknek nem igazán jut kellő mozgástér, így csak azt tudják nyújtani, amit megírtak nekik, klisés sablonos szereplőket, akikért izgulni sem nagyon lehet. Ezt tovább tetézi, hogy az epizódok alatt történt olykor rendkívül borzalmas események, pl. gyilkosságok, konkrétan semmilyen hatással nincsenek szereplőinkre, olyan lazán túllépnek egy-egy ismerősük vagy szerettük halálán, mintha mi sem történt volna.
Tovább ront a helyzeten, hogy hetente jöttek ki az új epizódok, és az egész esemény-láncolat ilyen idő elteltével konkrétan követhetetlenné vált, és bár én összesen három nap alatt daráltam le az egészet, és még történész végzettséggel is rendelkezem, mégis sok esetben követhetetlen volt számomra az ok-okfejtés.
A tíz epizódos évad egésze kiszámítható, és valódi fordulatoktól mentes, amit sem a történelmi tények, sem a misztikum nem képes felpezsdíteni. Pedig én tényleg megelőlegeztem minden jót Az elveszett jelképnek, de sajnos csalódottan keltem fel a képernyő elől. Mire elkezdtem a szériát, kijött a kasza híre, és őszintén, pufogtam is miatta rendesen, de most már telje mértékig egyetértek a döntéssel.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
