Ugyan nem így terveztem, de sikerült újranéznem a teljes Office-t az Űrhadosztály második évadának premierje előtt, és így őszintén sokkal jobban rá voltam hangolódva a Michael Scott-ra igen hajazó tábornok poénjaira. Persze még így is sok sebből vérzik ez a sorozat, de kezd egyre szórakoztatóbbá válni.
Angeláék (Tawny Newsome) már visszatértek a Holdról, aminek a teljes történetét egy vizsgálóbizottság firtatja, és egyúttal pellengérre állítják Naird tábornok (Steve Carell) vezetési stílusát, és az egész Űrhadosztályt is. Grabaston tábornok (Noah Emmerich) ugyanis végig azt hangoztatja, hogy az egész diplomáciai konfliktusért Naird okolható, és mivel megváltozott a politikai irányvonal az Államokban, ezért ezt kihasználva igyekszik megszerezni az Űrhadosztály irányítását.
Eközben Angela a Holdbéli utazását és az ezzel járó lelki traumát igyekszik orvosolni, vagyis nem foglalkozni vele, inkább mélyen eltemeti magában, ameddig már olyan súlyos problémákat okoz, ami az egész karrierjét veszélybe sodorja. Dr. Chan (Jimmy O. Yang) kezdi belátni, hogy mit érez Angela iránt, ám annyira a saját érzéseivel van elfoglalva, hogy másét észre sem veszi. És ugyanez a helyzet Naird és a lánya, Erin (Diana Silvers) esetében is, annyira saját magukra és a saját problémáikra figyelnek, hogy nem veszik észre a másikat, aki szintén küszködik mellettük.
Az első évad után a második évad már egy egészen egységes és sokkal kevésbé erőltetetté vált, ugyanakkor még mindig sok sebből vérzik az egész történet, kezdve azzal, hogy még mindig fogalmunk sincs, mi történt Naird tábornok feleségével. És ehhez hasonló módon sem Naird tábornok egyenes jelleméből sem látunk sokat – ellenben mindig mindenki folyamatosan erről beszél, csak a készítők nem láttatják velünk.
Nagyon jól látszik, hogy változás történt a készítők között, mert egy sokkal koherensebb széria keletkezett, azonban hét epizód, ami egyenként 20 perces igazából semmire sem elég, így a készítők egyszerre próbálták az előző évad hibáit szépíteni, új irányvonalat meghatározni, bővíteni a karakterek személyiségét, és még a történetet is előre vinnie, és ez annyira sok dolognak bizonyult, hogy megszakadt alatta a széria.
Persze így is voltak elképesztően vicces és szeretnivaló pillanatok, mint mondjuk a tréfálkozások, de úgy összességében a széria még mindig nem áll össze, és bár szórakoztató, ha nem Tawny Newsome és Steve Carrel lenne benn, szó szerint meg sem piszkálnám az Űrhadosztályt.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!