Oldal kiválasztása

”A veszteség az élet része […] De vannak dolgok, akik elvesznek, mégis élhetnek. Erre képes a szeretet.”

J. K. Rowling legújabb könyve, A karácsonyi malac egy szívmelengető, bűbájos történet a szeretetről és a reményről.

A hétéves Jack mindennél jobban szereti a plüssmalacát. Aztán egyszer – épp szenteste napján – az undok mostohanővére kidobja Püsmacot az autóból! Hiába kap helyette a fiú egy sokkal szebb plüsst, imádott kedvencét nem pótolhatja. Ám karácsony éjjele a csodák ideje, amikor minden életre kelhet… Így aztán Jack és bosszantó új játéka, a karácsonyi malac kockázatos utazásra indul az Elveszettek Birodalmába, hogy kimentsék a fiú legjobb barátját a szörnyűséges, játékpusztító Veszejtő markából. A veszélyes kalandban segítségükre van egy beszélő uzsonnásdoboz, egy bátor iránytű és egy Remény nevű szárnyas lény, de igyekezniük kell, mert ha nem találják meg Püsmacot még éjfél előtt, soha nem jutnak haza!

Szívet melengető, izgalmas történet arról, mit jelentenek a gyerekeknek a játékok. J.K. Rowling legújabb könyvének, amelyhez a méltán népszerű Jim Field készített kedves illusztrációkat, vitathatatlanul ott a helye a klasszikus családi kedvencek között.

 

Tökéletes, lélekmelengető olvasmány a karácsonyi időszakra, amit gyerekek és felnőttek egyaránt élvezhetnek – főleg azok, akik a Harry Potteren nőttek fel. Nekem valahogy kicsit visszahozta az első Potter-kötetek varázslatos, még ártatlan hangulatát is.

Imádtam az alapötletet a karácsony este életre kelő játékokkal és az elveszett dolgok birodalmával, és – ahogy az írónőtől már megszokhattuk – a mély, de nem szájbarágós tanulságot és üzenetet a remény és a szeretet fontosságáról, valamint a veszteségek feldolgozásáról. Sok komoly témát érint, ami szerintem a gyerekeknek is átjöhet, főleg ha Jackhez vagy Hollyhoz hasonló helyzetben vannak.

Nekem az illusztrációk is tetszettek, illettek a könyv hangulatához, és jó volt látni az Elveszettek Birodalmának részleteit meg a különböző tárgyakat. Tökéletesen kiegészítették az olvasottakat, pedig nekem a megjelenés előtt nem igazán tetszett a borító, de a végére kifejezetten cukinak találtam a malacot.

Püsmac és Kalac, a két kis plüss imádnivalóak, megható volt Jack ragaszkodása a játékához, és az is, ahogy egyre közelebb került a karácsonyi malachoz. Engem felnőttként is teljesen lekötött a kalandos történet és izgultam rajta, pedig a végére azért lehetett számítani.

De milyen tökéletes ez befejezés, és az odáig vezető út minden perce is fantasztikus volt. Csodálatos történet, teljesen átjárta a lelkemet a karácsony szelleme. Fel is veszem az évente újraolvasandó karácsonyi repertoáromba.