„Arra gondoltam, milyen szerencsés ember is vagyok, hogy olyan barátok vesznek körül, akiknek segítségével gyermekkorom gyufásdoboz-állatkertjéből igazi szervezetet építhettem fel, amely segítségére akar és tud is lenni az állatoknak – az állatoknak, amelyek olyan csodálatos hellyé varázsolják a világot, világunkat, amelyet mindnyájunknak óvnunk és becsülnünk kell.”
Gerald Durrell mindig mosolyt tud csalni az arcomra, de A Bárka születésnapjában egy komolyabb oldalát is megmutatta a szokásos sziporkázás mellett.
„Az ember azt hinné, a királyi család egyik tagjának látogatása éppen elég problémával jár anélkül is, hogy egy gorilla beleszuszakolná a fejét, de hát mint könyvem elején utaltam rá, aki ezerötszáz állat között él, az bármelyik percben számíthat bármire. Az ember megpróbál hozzászokni, az élet normális menetének fogadja el. De amikor egy hercegnő egy gorilla fejével gabalyodik össze, az mégiscsak övön aluli ütés a sorstól…”
Ilyen és ehhez hasonló „sorscsapásokra” bőségesen számíthat Gerald Durrell, a Családom és egyéb állatfajták és sok más híres könyv szerzője – azt azonban elmondhatjuk, hogy roppant szerencsés ember. Sikerült ugyanis megvalósítania gyerekkori álmát – saját állatkertre tett szert! Jersey szigetén létesült a „Bárka” – az elnevezés Noé bárkájára utal –, ahol a kihalással fenyegetett egzotikus állatfajokat próbálja Gerald Durrell rávenni az életben maradásra. S hogy ez a törekvése nem hiábavaló, bizonyítja, hogy tömérdek anyagi, erkölcsi, technikai nehézséget legyőzve, immár negyedszázados évfordulójához érkezett el a Bárka – és születésnapi ajándékul kapta alapítójától ezt a könyvet.
Gerald Durrell ebben a művében bemutatja híres, Bárka nevű állatkertje és alapítványa, a Durrell WildLife Conservation Trust, vagyis a Jersey Vadvédelmi Alapítvány a működését; megismerhetjük azt a nagyszerű, kivételes munkát, amit a természet megóvásának érdekében végeznek. Engem lenyűgözött, ahogy Durrellék a világon elsőként felismerték, milyen nagy szerepe van a fajmegőrzésben az állatkerteknek, és hogyan járulhatnak hozzá a természet megóvásához ahelyett, hogy csak az emberek szórakoztatását helyeznék a középpontba.
A komolyabb részek és a természetvédelem fontosságának hangsúlyozása tökéletes egyensúlyban vannak a humoros epizódokkal. Számos vicces sztori kerül említsére az állatokkal kapcsolatban, én nagyon szerettem ezeket. Egyedül azok a részek nem fogtak meg annyira, amikor a bürokráciával bajlódtak, illetve az alapítvány eseményeinek szervezése sem lett a szívem csücske. De a stílusa annyira imádnivaló és szórakoztató, hogy még az unalmasabb témákat is feldobta.
Azt hiszem, Gerald Durrell ezzel a könyvvel végre megmutatta, hogy mi az igazán fontos számára, amihez a könyvek tulajdonképpen csak eszközként szolgálnak: hogy minél több ember figyelmét felhívja a környezetvédelemre és a veszélyeztetett állatokra. Rám nagy hatással volt.
Szerző
- Szerkesztő
Korábbi cikkek
Könyv2022-03-30Boldizsár Ildikó: Amália álmai
Igaz történet alapján2022-03-16Jung Chang: Vadhattyúk
Könyv2022-03-02Leïla Slimani: Altatódal
Könyv2022-02-02Sarah Winman: Csendélet
