Oldal kiválasztása

Péntek tizenharmadikán mi is lehetne jobb program egy filmrajongó számára, mint egy idevágó (khm) slasher movie? A tökéletes recepthez végy egy csipet misztikumot, rengeteg vért és egy nagy kanál sikolyt, majd az egészet hintsd meg humorral. Ehhez a fogáshoz pedig Christopher Landon legújabb alkotásában, a Freaky-ben minden adott is, nem véletlenül lett az amerikai premier tavaly november 13. péntekre tervezve.Itthon sajnos a COVID-nak ez a premier is áldozatául esett, de végül most nyáron már a hazai mozik is vetíteni kezdték.

Landon már korábban megmutatta, hogy kiváló érzékkel mixeli a klasszikus slasher movie zsánereket más műfajokkal, így született meg a kezei közt például a Boldog Halálnapot is, ahol az Idétlen időkig végtelenségig ismétlődő napjának gondolatát ötvözte a tinihorrorok maszkos gyilkosának figurájával, az eredmény pedig üdítően újszerű és igencsak szórakoztató lett. Hasonlóan jól sikerült a Freaky is, ahol a tinihorrorok késes gyilkosának története ezúttal a Freaky Friday-ből (Nem férek a bőrödbe) is ismert testcserés átokkal lett kombinálva.

Millie Kessler (Kathryn Newton) egy átlagos középiskolás diáklány. Van pár barátja, de a legtöbb diák vagy keresztülnéz rajta, vagy gúnyos/szexuálisan abuzáló megjegyzések céltáblájául használja. A tanárok körében sem örvend különösebb népszerűségnek, az iskolai csapatban ő hordja a kabalaállat meglehetősen megalázó jelmezét, a családja csonka, az apja halála után depressziós anyja az alkoholba menekült, anyagilag sem állnak túl fényesen -egyszóval Millie nyugodtan kirakhatná a homlokára a jól ismert L betűt. Ő maga is tudja ezt, és minden vágya ebből az életből kitörni, amit remélhetőleg majd az egyetemen tehet meg.

Ám a dolgok váratlan fordulatot vesznek, amikor a kisváros sok-sok évvel ezelőtt elfogott sorozatgyilkosa, Barney Garris (Vince Vaughn), művésznevén a Hentes megszökik az elmegyógyintézetből, és úgy dönt, ismét praktizáló elmebetegként járul hozzá a városka diáklétszámának kordában tartásához.

Vince Vaughn komikus vénáját ma már senkinek nem kell bemutatni, így a szökött elmebeteg rab és az annak a testébe ragadt diáklány szerepében egyaránt öröm nézni. De hasonlóan remek alakítást nyújt Kathryn Newton is előbb Millie szerepében, majd a Millie testében megbújó pszichopataként is. Azért pedig külön jár a dicséret az íróknak (Christopher Landonnak és Michael Kennedynek), amikor az 50 kilós lány testébe szorult férfi bizony váratlanul kénytelen szembesülni azzal a ténnyel, hogy már nem tud falhoz kenni másokat.

Karma is a bitch, tartja a mondás, és itt bizony ez fokozottan teljesül, így hát a zsáner megszokott kellékeit szokatlan és újszerű módon felhasználva nézhetjük végig, ahogy a Hentes szépen lemészárol mindenkit, aki előtte Millie életének megkeserítője volt.

A jól felépített sztoriban azért vannak megkérdőjelezhető pontok is: kapunk két olyan történetszálat, ahol pengeélen táncoltak az alkotók a vicces megoldások témájában a még elfogadható, és már ízléstelen, de legalábbis meglehetősen feszengős, bizarr érzés között. Az egyik meglehetősen kínos jelenet Millie és az anyja közt zajlik egy próbafülke két oldalán, és bár a történetbeli szerepe elég világos (az alkoholista anyuka kimosdatása és jellemfejlődése), mégis úgy érzem, egy ilyen kaliberű slasher movie-ban ez teljesen felesleges jelenet volt. A másik pedig a suli lúzerjéből lett vagány bomba csaj, és az általa rajongott menő focista közt kialakuló vonzalom, ami egyfelől természetesen a zsáner kötelezőnek mondható eleme – ugyanakkor meglehetősen bizarr hatást kelt akkor, ha az említett csaj épp 196 centis, és borostaszakálla van.

Ezzel együtt a Freaky remekbeszabott horror-gyöngyszem, megtekintése minden slasher movie-rajongó számára kötelező – mégpedig ha igazán stílusosan akarjátok csinálni, akkor még ma!