Azt hiszem, azon kevesek közé tartozom, akiknek még az 1995-ös Sylvester Stallone Dredd bírója is bejött, de persze az igazi rajongást a 2013-as Karl Urban féle Dredd film élesztette újjá bennem. Nagyon sokáig sajnos nem volt elérhető magyarul semmilyen Dreddes tartalom, azonban az MCU-nak hála, a képregények virágkorukat élik, és ennek hatására egyre több tartalom kerül fordításra és jelenik meg Magyarországon is.
A jövőben az emberiség olyan nagy méreteket ölt, hogy három óriási városban élnek a Föld felszínén, ahol a túlzsúfoltság, élelmiszerhiány, és a bűnözők tartják őket a markukban. Ennek megfékezésére jöttek létre a bírók, akik rendőrök, bírók és ítéletvégrehajtók is egyben, tisztában vannak a jog minden betűjével, képesek használni bármilyen fegyvert, és ha kell, használják is azokat. Minden bíró közül a leghíresebb, és egyben a legkeményebb Joseph Dredd bíró, aki nem ismer könyörületet, és aki az igazságszolgáltatást tartja mindenek felett, legyen az a sokak érdeke, vagy a kevesek halála.
Nagyon fontos már elöljáróban kikötni, hogy a Dredd bíró aktáiban látható Dredd, még nem az a Dredd, akit a filmekből, vagy a későbbi könyvekből megismerhettünk, itt még egy sokkal egyszerűbb, kétdimenziós alak, aki maga a két lábon járó igazságszolgáltatás, csak éppen teszi ezt sisakban, és beszélve, nem pedig szárazon egy jogi taktus képében. Ennek megfelelően az egész kötetnél is figyelembe kell venni, hogy mikor íródott, és milyen hatást is akartak vele elérni. Az eredeti kiadási év 1977 és 1979 közé esik, vagyis az ekkori politikai és társadalmi kritikák találhatóak meg a kötetben, elég erős szarkazmussal és önreflexióval keverve, ami már szinte komikussá teszi a jelenetek sokaságát – de közel sem nevetségessé!
A Dredd bíró aktái 01 korának gyermeke, de ez nem jelenti azt, hogy közel 40 év távlatából ne lehetne élvezni, sőt, külön érdekes volt számomra, hogy mennyivel másképp látták akkor a távoli jövőt, a kihívásokat, és az emberi jellemet. Persze számos olyan pont van benne, ami rendesen tudja piszkálni az olvasó agyát – például hogy egy darab női bírót sem látunk az egész kötetben –, de fontos, hogy ezen egyszerűen túl kell lépnünk, és amint megtesszük egy eszméletlenül izgalmas kötetet kapunk.
Annak ellenére, hogy az egész fekete fehér, mégis nagyon mozgalmas és részlet gazdag, a városról készült látképek pedig igazán lenyűgözőek és érdekesek. A hetvenes években így képzelték el 2099-et, és vele együtt a Holdbázist, az oxigénszámlát és a büntetéseket.
A kötete legizgalmasabb története a Nap, amikor meghalt a törvény, ami egy az egyben egy szatíra a hataloméhes vezetőkről, és az őket megbuktatni akaró ellenállókról, és a két tábor közötti állandó harc eredményekét a polgárok haláláról. Külön érdekesség, hogy Cal bíró egy az egyben olyan, mintha maga Caligula római császár elevenedne meg hataloméhségével, és őrületével. De vajon le lehet-e győzni a zsarnokot, és helyreállítani egy világot, ami sosem volt tökéletes?
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
