Oldal kiválasztása

Judyt: Stephanie Perkins – Lola és a szomszéd srác

Egy divatbolond lány szerelmi története. Igazi ifjúsági romantikus.
Stephanie Perkins: Lola és a szomszéd srác c. könyvében Lolának két apukája van. Az egyikük valójában a nagybátyja (örökbefogadta Lolát), de mindketten úgy szeretik, vigyázzák, nevelik, mintha a saját, vérszerinti lányuk lenne.
Nekem ők azok, akik bár mellékszereplők, de bizonyítják, hogy nem attól lesz valaki jó apa, hogy anyát szereti, nem is attól, hogy vérszerinti szülő, hanem attól, hogy szeret, nevel, törődik és tűzbe is menne a gyerekéért.

Lia: Stieg Larson – A tetovált lány

Stieg Larsson A tetovált lány-trilógiáját azt hiszem, senkinek nem kell bemutatni. A főszereplő Lisbeth Salander egy rendkívül okos, talpraesett (és persze meglehetősen önfejű) lány, aki nem fogadja el a társadalmi “dobozokat” és konvenciókat, nem fogadja el, hogy korlátok közé szorítsák olyan emberek, akik csak korlátok közt élve boldogok. Bár sokan hivatkoznak rá biszexuálisként, ez azonban nem igaz: “Mimmitől eltérően Lisbeth Salander sosem tartotta magát leszbikusnak. Nem töltötte azzal az időt, hogy kitalálja, vajon hetero-e vagy homo, vagy esetleg biszexuális. Általában véve magasról tett az ilyen címkékre. Szerinte senkinek semmi köze nem volt ahhoz, hogy kivel töltötte az éjszakát.”
Lisbeth hozzáállása a felesleges cimkék letépéséhez szerintem az egyik legfontosabb tanulsága a sorozatnak.

Orlissa: Cynthia Hand, Brodi Ashton, Jodi Meadows – My Calamity Jane

Bevallom, nem sok LMBTQ+ történetet olvasok (bár mellékszereplőként sok általám könyvben megjelennek a közösség tagjai), viszont egy nagy kedvencem egyik főszereplője queer. A Lady Janies-antológia harmadik kötete (az egyes részek közt nincs kapcsolat, nem kell az első kettőt elolvasnod ahhoz, hogy megértsd), a My Calamity Jane egy végtelenül izgalmas és vicces, vérfarkasokkal megfűszerezett western-sztori, aminek címszereplője leszbikus, ráadásul a története még happy enddel is ér véget.

 

 

 

 

Buttercup: N. K. Jemisin – Az ötödik évszak

Epikus posztapokaliptikus fantasy különleges képességekkel rendelkező szereplőkkel és a legapróbb részletekig kidolgozott világgal. 

Először is beszéljünk arról, milyen könnyed természetességgel kezeli a könyv a szexuális irányultságot. Semmi nincs felcímkézve, de van olyan szereplő, aki azonos-, van aki különböző neműekhez vonzódik, és olyan is, aki mindkettőhöz, és ez teljesen rendben van.

Tonkee, a transz nő helyzetét is minden fenntartás nélkül kezeli a történet, de ami igazán tetszett benne, hogy megismerhettük a gyerekkorát és a nehézségeit. Ami pedig nagyon fontos – és amiből szintén nem csinál ügyet a könyv -, olyan transznemű szereplőt mutat be, aki nem esett át különböző orvosi nemváltó beavatkozásokon. Lehet, hogy ez pusztán a világ jellegéből adódik, ahol erre nincs módszer vagy szokás, de fontos látnunk olyan transz embereket is, akiknek a szociális tranzíció bőven elég. A trnszneműség sem egyforma, mint ahogy semmi más sem, és ahogy Tonkee identitását nem kérdőjelezi meg senki, úgy nem tehetjük mi sem a való életben.

 

Hora: Taylor Jenkins Reid – Evelyn hét férje

 

Több olyan könyvet is olvastam, aminek a főszereplője vagy egyik mellékszereplője tagja az LMBTQ+ közösségnek, de amelyik legjobban megfogott, az Taylor Jenkins Reid Evelyn hét férje című könyve volt, ami nekem bekerült a tavalyi TOP3-as olvasási élményeim közé.

A könyv a fiktív Hollywoodi szupersztár, Evely Hugo életútját mutatja be, aki a visszavonulása után évekkel később váratlanul interjút ad egy fiatal és kezdő újságírónak, ahol kendőzetlenül és minden részletre kitérően mesél az életéről, és ami leginkább foglalkoztatta az embereket, mind a hét férjéről. A történet rendkívül hitelesen lett megírva, szinte azonnal magával ragad, van benne öröm, bánat, egy csipetnyi életbölcsesség, az egész meghintve egy lehelletnyi rejtélyel is, hogy legyen min törni a fejünket a könyv végéig.

A könyvben több szereplő is feltűnik, aki az LMBTQ+ közösséghez tartozik, van példa leszbikus, meleg és biszexuális karakterre is, és emellett számos komoly témát taglal, nem csak LMBTQ+ témában. Szóba kerül többek közöt az eutanázia kérdése, az, hogy milyen nehéz nem heteroszexuálisként érvényesülni, mennyire meg tud bénítani egy bántalmazó kapcsolat, milyen következményei lehetnek a döntéseinknek és mi az igazán fontos az életben. Ezen felül a könyv taglalja még a bisexual erasure jelenségét is, amikor sokszor megkérdőjelezik a biszexuálisok identitását – még akár az LMBTQ+ közösségen belül is – azt mondva, hogy csak össze vannak zavarodva, és igazából vagy teljesen heteroszexuálisak, vagy teljesen homoszexuálisak és ez csak egy múló hóbort náluk, amíg “oldalt” nem választanak.