Nyílt titok, hogy rajongok a nagy robotokért és a nagy szörnyekért, és mióta újrakezdték a Godzilla mítoszát, nagyon élvezem az új filmeket. Ennek megfelelően tűkön ülve vártam Godzilla és Kong harcát – lehet tippelni, hogy kinek szurkoltam.
Godzilla, a titán, akinek az emberiséget kellene védelmezni, ok nélkül rátámad egy amerikai városra, ahol óriási pusztítást végez. Madison (Millie Bobby Brown), bár hétköznapi életet él, azért igyekszik mindent szemmel tartania Godzillával kapcsolatban, így talál rá Bernie-re (Brian Tyree Henry), aki saját, és egyben nem túl népszerű podcastjában azt ecseteli, hogy a támadás közel sem volt véletlen. Így Madison barátja, Josh (Julian Dennison) segítségével elindul felkutatni az igazságot.
Eközben Kong, el van zárva a Koponya-szigeten, hogy Godzilla ne tudhasson a létezéséről, és ne ölje őt meg. Azonban a sziget kezd egyre kisebb lenni Kong számára, így eljön a pillanat, mikor új otthont kell neki keresni. Nathan Lind (Alexander Skarsgård) a belső-föld elmélet egyik élharcosát megbízza a milliárdos és tech-zseni Walter Simmons (Demián Bichir), hogy vigye Kongot a belső-földbe, és egyúttal segítsen megfejteni a titánok titkát, amivel megmenthetik az emberiséget.
Végre egy „szörnyes” film, ami az, ami: nem mélyen feszend az emberi érzelmek viharában vagy állandóan a kormánytagok vívódását láttatja a következő stratégia és válaszcsapás okán, hanem egyszerűen kapunk két monstrumot, amik utálják egymást, és ennek megfelelően harcba indulnak egymás ellen. Slussz-passz, ennyi kérem alássan. Pontosan ennyit kértünk és kaptunk is a Godzilla vs. King Kong filmben.
Persze még mindig látunk embereket, és van benne egy kisebb feszültség is, de a játékidő nagy részét, maguk a titánok teszik ki, nem pedig lassított felvételben láthatjuk, ahogy emberek rohangálnak meg harcolnak. Ugyanakkor nagy öröm volt látni Millie Bobby Brownt és Julian Dennisont egy filmben – állítom, hogy korunk két legtehetségesebb tini színészeiről beszélünk.
Ugyanakkor minden jó jelenet ellenére, nem lehet elmenni azon tény felett, hogy még mindig egy óriási katyvasz a film. Annyi, de annyi jelenet van, ami csak azért működik, mert az írók így határoztak, és nem azért mert a cselekményből, a karakterek tetteiből ez következik. Most komolyan, Mark Russell (Kyle Chandler) mégis miért kereste a lányát abban a nagy tömegben, mikor úgy tudta, egy teljesen másik kontinensen van? Vagy miért nincs egy megfigyelő kamera sem egy titkos létesítményben – még nekem is van kettő itthon, hogy ha elutazom, lássam, mit csinálnak a macskák!
Tény azonban, hogy a Godzilla Kong ellen film készítői, tényleg nagyon igyekeznek a tudományos magyarázatokkal is. A belső-föld teória nagyon is tudományosan és logikusan hangzott, és maga az egész mögött álló tudományos kutatás is kellően össze volt rakva, hogy hiteles legyen. Persze, aki tudja, hogy meddig is jutott le az emberiség a fúrásokkal (a köpeny egyharmadáig), az tisztában van vele, hogy mekkora hülyeség is, amit látunk a filmben. De ez nem baj, mivel tényleg okosan és hitelesen van összerakva, így nézhető és élvezhető, az egész teljesen korrekt.
A titánok összecsapása pedig tényleg remekül nézett ki, és külön öröm volt, hogy nem állandóan a sötét éjszakában történnek meg ezek a harcok, hanem szépen nappali fényben is – van valami az emberiségben, ami úgy hiszi, szörnyek csak a sötétben jöhetnek elő? –, pláne, mivel a mai digitális technológiának köszönhetően olyan szépen néznek ki a titánok, hogy tényleg kár őket elrejteni.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
