Nagyon vártam már, hogy Percy Jackson történeteinek a harmadik kötetéhez érjek, főleg azért, mert ennél már tényleg semmi prekoncepcióm vagy előzetes tudásom nem volt, itt tényleg nem befolyásolt a film, vagy árult el indokolatlan titkot – és ez nagyon tetszett!
Grover magával rángatja Percyt egy kisebb küldetésre, mivel újabb félvéreket talált egy katonai iskolában, méghozzá rögtön kettőt. Percyvel tart Annabeth is, és így hárman igyekeznek meggyőzni a gyerekeket, hogy bízzanak meg bennük és kövessék őket a biztonságos Félvér Táborba. Azonban az akcióba hiba csúszik, Annabeth eltűnik, és Artemisz megérkezik hű követőivel, akik teljesen átrendezik Percy amúgy is ingatag lábakon álló világát.
De ha ez még nem lenne elég, egy új küldetésre indulnak a harcosok, Percyt meg jól otthon felejtik – vagyis így tennének, ha a vérbeli New York-i srác nem döntene úgy, hogy a fenébe a küldetés szabályaival, ő bizony megtalálja Annabeth-t, és megmenti a világot.
Hihetetlen izgalmakkal teli új küldetést kapunk, miközben rendkívül sok új görög mitológiai szálat ismerünk meg, ráadásul ezeket teljes egészében átültetve a mai világba. Mivel történészként nagyon-nagyon sokat tudok a görög mitológiáról, ezért az esetek nagy részében egy név, vagy egy cselekedet után azonnal tudom, hol helyezzem el azt az ógörög világban, így számomra az igazi izgalmakat a 21. századba átültetett mitológia szolgáltatja.
Elképesztően és szinte pofátlanul gyorsan megszerettette velem magát Artemisz és harcosai, de tényleg, és annak ellenére, hogy Árnyék Zoéval az esetek nagy részében nem értettem egyet, mégis, nagyon megszerettem, amihez nagyban hozzájárult, hogy mennyire kifinomult és összetett jellem is ő. De hasonlóan érdekes volt látni, hogy Thalia miként igyekszik beleilleni a Félvér Tábor csapatába, és hogy ez mennyire nagy küzdelem a számár.
Ezúttal sajnáltam, hogy Tyson nem kapott annyi szerepet, mint A szörnyek tengerében, de vele tényleg túlzsúfolt lett volna már a kötet. Ugyanakkor kaptunk több állatszereplőt, a nagydumás Fekete Pétert, aki a könyvtörténelem legmenőbb pegazusa, és egy Riskát, aki hatalmas bús szemekkel nem csak Percyt vette le a lábáról, hanem engem is.
Amúgy igen nehéz úgy értékelőt írni, hogy ekkora rajongójává váltam a sorozatnak, mert szeretnék valami negatívumot is írni, hogy legyen egy kis egyensúly, de nem tudok. A titán átka egy remek könyv, édes történet, vicces, szarkasztikus, szívbemarkoló és igen elmés. És tényleg nem számit, ki mikor olvassa el – én például majdnem duplája vagyok az ajánlott életkornak – egyszerűen odaszegez a könyvhöz, és olvastatja magát.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
