Nagyon-nagyon rég volt már olyan fantasy a kezemben, ami egy teljesen új és ismeretlen világba repít el, amiről nincsenek prekoncepcióim, és szó szerint nincs semmiféle elő ismeretem. A mai világban minden valaminek a remake-je, felélesztése, újragondolása, adaptációja és hasonló, ám a Monstress egyszerűen szakít ezzel és egy teljesen új világot hoz létre, új szabályokkal, új szereplőkkel és egy félelmetesen csodálatos világgal.
Egy vérengző háború az emberek és az arkánok között mindkét oldal számára hatalmas veszteségekkel járt, és a túlélőkre sem várt jobb sors, mert eladták őket rabszolgának, vagy felhasználták értékes belső szerveiket. Maika a háború alatt nem csak fél karját, hanem a szabadságát is elvesztette, és Zamora boszorkányainak adták el rabszolgaként. Azonban a lány nem egy átlagos arkán, hanem egy olyan ősi erő kapcsolódik hozzá, ami önmagában is világokat taszíthat a pusztulásba. Vajon Maika bír majd ezzel az erővel, miközben egy olyan kétséges kimenetelű küldetésen vesz részt, ahol nemcsak az anyja után kutat, hanem saját maga eredetét is?
Eredetileg az volt a tervem, hogy mindhárom, a Fumax gondozásában megjelent kötetről külön írok, de végül feladtam, mert Marjorie Liu és Sana Takeda annyira egy egységes és egyedülálló történetet alkottak, hogy azt nem lehet részeire bontani.
Azt hiszem, ha egy történethez Neil Gaiman ír ajánlót, akkor nem sok kétségünk lehet afelől, hogy igazán minőségi tartalmat kapunk, de hogy mennyire, az csak az első kötet elolvasása után derül ki igazán. A Monstress egy lenyűgözően új és friss világot tár elénk, olyat, amit csak Narniával, Középföldével vagy Westerosszal lehet egy lapon említeni, és pontosan ezekhez méltóan szövevényes, összetett és rendkívül erős. Rendkívül érdekes és összetett szereplőkkel dolgozik a történet, akiknek megvan a motivációja, gyengéje és erőssége is.
Bár nem vagyok akkor képregény expert, mint Orlissa vagy Lia, azért fogtam már párat a kezemben, de el kell mondjam, a Monstressnél gyönyörűbbet még nem láttam. Ugyan nem használ rikító színeket – sőt, csak pár alapszín árnyalataival dolgozik, mint a zöld, a barna vagy az arany –, mégis, annyira kiemelkedő és elsöprő a technika és az összeállítás. A panelek részlet gazdagok, az emberi és nem emberi ábrázolások pedig szimplán elképesztőek. Külön tetszik, hogy mennyire odafigyeltek az anatómiai sajátosságokra az arkánoknál, valamint az embereknél – és itt kiemelném, hogy végre a női szereplőknek nem él külön életet a melle, tudom, hogy ez sokaknak nem tűnik fel, de higgyétek el, ez nagyon is valós probléma a többi képregénynél.
Nem meglepő, hogy igazi díjeső hullott a Monstress kötetekre: kétszeres British Fantasy-, ötszörös Eisner- háromszoros Hugo- és Harvey-díjjal jutalmazták, míg a Washington Post, a Newsweek és az Entertainment Weekly is többször az év legjobb könyvének választotta.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
