Oldal kiválasztása

Sajnos az Agave kiadó a Mercedes Thompson kötetekből csak az első kettő fordította magyarra, annak ellenére, hogy Amerikában igen sikeresnek számít, és már 14 kötet jelent meg a sorozatból, több képregénnyel karöltve. De legalább itt van nekünk a második kötet magyarul, ami ezúttal egy újabb mágikus világ társadalmi struktúrájába enged bepillantást.

Mercy élete lassan kezd lenyugodni: a műhelye kellőképpen jól megy, Adammel már túl van három, egészen kellemes randin, és újdonsült lakótársa, Sam is kezd egészen berendezkedni Tri-Cities „forgatagába”. Azonban egy este – igazából éjjel – Stefan megjelenik, hogy Mercy segítségét kérje, és bár elsőnek rutin ellenőrzésnek történik minden egy átutazó vámpír regisztrálásához, valójában semmi sem az, aminek látszik. Mercy pedig pont a közepébe csöppen a káosznak, és örömmel venne részt a harcban, tudja, hogy járóként nem lenne esélye egy ekkora gonosz hatalommal szemben, így Adam vérfarkasaira és a helyi vámpírkolóniára hagyja az ügyet, ameddig egy barátja el nem tűnik.

Az első kötet hibáit, miszerint nagyon túl van tolva a vérfarkasok dominanciája és alfasága, szépen lassan visszavette az író, és inkább ezt az egész szálat arra használta fel, hogy megmutassa, kvázi mi ellen is lázadt fiatalkorában Mercy, és miért is aggódik Adammal vagy szemmel való kapcsolatán. Külön tetszett, hogy bár a két férfi nem közömbös Mercy számára, mégsem 300 oldalnyi tépelődést olvasunk, hanem random előtörnek gondolatok a srácokkal kapcsolatban – pont, mint egy teljesen átlagos női agyban – ilyenkor mindig eszembe jut, hogy mennyire kellemes női írók könyvét olvasni, ha nő a főszereplőnk.

Persze most sem maradhatott el Mercy fantasztikus és egyedi szarkazmusa, amivel nem csak a világot állítja pellengérre, hanem a várfarkasokat, a vámpírokat, és az autószerelőket is.

Ezúttal a vámpírok igen szövevényes társadalmi berendezkedésébe láthatunk bele, és igen hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ezt igenis lehet emberségesen is csinálni, és persze nagyon nem. Különösen tetszett, ahogy Mercy elemezte az egész vámpír-szociológiát, és igyekezett párhuzamokat és ellentéteket keresni az általa ismert vérfarkas társadalommal. Az egész könyv ezáltal egy amolyan fiktív társadalmi kötetté vált, de én szó szerint minden pillanatát élveztem, persze ez azért lehetet így, mert Briggs a legapróbb részletekig átgondolta az egészet, már-már Tolkieni magasságokban!

Én tényleg sajnálom, hogy magyarul nem fogyott annyira a könyv, hogy érdemes legyen folytatni a történet kiadását, mert egy igen kellemes és pozitív élményről marad így le a magyar olvasóközönség. Ugyanakkor angolosok – ismét – előnyben, és én bátran javaslom, hogy folytassák Mercedes Thompson kalandjait.

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.