Oldal kiválasztása

Kissé befürödtem a legutóbbi vérfarkasos olvasásommal, és így kissé óvatosan kezdtem bele Patricia Briggs könyvébe, de pár oldal után kiderült, hogy bizony igen jól fogok szórakozni a következő mintegy 300 oldalon.

Mercedes Thompson autószerelő, aki nem csak mindenfajta autómárkát bütyköl, hanem kifejezetten Volkswageneket újít fel eredeti állapotára. De ha ez még nem lenne elég különleges, Mercy egy járó, aki indián apja után örökölte képességét, hogy prérifarkassá tud átváltozni, nem befolyásolja a Hold, és az érzékszervei még emberi állapotában is sokkal kifinomultabbak. Mercyt az Észak-Amerikai vérfarkasokat tömörítő szervezet, a Marok nevelte fel, és bár még sosem találkozott önmagához hasonlóval, a vérfarkasok dominanciáján alapuló társadalomban igen jól kiismerte magát. Azonban elhagyta Montanát és Tri-Citiesbe költözött, ahol a helyi alfa, Adam szomszédságába költözött. Mercy ugyan igyekszik kimaradni a mitikus lények mindennapjaiból, és az emberiség előtti feltárásuk hozzá és rögös útjából is, azonban a vérfarkas közösségnek szüksége van a lány eszére és talpraesettségére – Mercy pedig nem az a személy, aki meghátrál a harc elől.

A Megszólít a Hold egy igazán könnyed és kellemes olvasmány, teli humorral, egy jó nagy adag rejtéllyel és egy olyan főszereplővel, akit egyszerűen nem lehet nem szeretni. Tény, hogy a kötet egy igazi Young Adult – annak minden kliséjével együtt – de mégis, Briggs-nek sikerült egy igazán átgondolt és sokrétű világot felépítenie, és már a mágikus lények tekintetében nem tudott újat mutatni, de cserébe egy olyan szövevényes társadalmi struktúrát épített fel, amit utoljára a Vámpírakadémiának sikerült.

Mercy egy átlagos és egy nem átlagos lénykeveredése, aki tisztában van saját határaival, és nem átall segítséget kérni a nagyobbaktól, ugyanakkor pontosan tudja, hogy vannak helyzetek, amiket neki magának kell megoldania. Prérifarkasként nem igazán tudná felvenni a versenyt egy nála háromszor nagyobb vérfarkassal vagy egy évszázadok óta halott vámpírral ereje teljében, ugyanakkor ezt pontosan tudván saját eszét, és az évek alatt felszedett rutinját felhasználva képes a javára fordítania az eseményeket.

Külön tetszett, hogy ezúttal végre nem csak úgy előhúznak a kalapból egy kényelmes mágikus képességet, ami csak akkor jön, ha baj van, egyszerűen Mercy az ami, ahogy a többiek is, és ennek megfelelően cselekednek, saját természetes közegükben, biológiai és fizikai határaikhoz mérten.

Egyedül a vérfarkasoknál fellépő állandó dominancia és tesztoszteron túltengést éreztem, nos, túlzónak, amit – sajnos – megfejelt az írónő, egy általános tévhittel (a farkasoknál alfa pár van, nem pedig alfa hím), és egy olyan bődületesen nagy baromsággal, hogy a nők igen nehezen tudnak vérfarkasokká válni – persze, mert gyereket nem nehezebb kihordani…

De mindent összevetve, és a kisebb hibák ellenére, nagyon jól szórakoztam a könyv olvasása közben, és ezt a jól felépített világnak, és a humoros Mercy Thompsonnak köszönhetem.

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.