Oldal kiválasztása

A tavalyi év során Dr. Váczi István két könyvet is megjelentetett magánkiadásban, melyekről én is írtam. Ezek a kötetek egyfajta vicces emlékeket, kedves és humoros történeteket írnak le abból az időből, amikor az író még aktívan a rendfenntartás berkein belül dolgozott. A Kapitány voltam és a Kapitány voltam 2. kötetekről a címekre kattintva olvashattok.
Majd a könyvek sikerén felbuzdulva, és mivel sokan megkeresték Istvánt és segítséget, praktikákat kértek tőle a magánkiadással kapcsolatban, ezért megírta harmadik kötetét is, amely a A magán könyvkiadás gyakorlati kézikönyve címet kapta.

Ez a kötet több dologban is különbözik társaitól. Ha csak azt veszem figyelembe, hogy ez nem egy humoros, szórakoztató kötet, hanem sokkal inkább szakkönyv, segítség azoknak, akik elindulnának a könyvkiadás azon útján, melyen István is halad előre, akkor már a legfőbb különbséget meg is említettem. Ezen kívül ott van még, hogy csak elektronikus formában jelent meg és híján van az illusztrációknak is. Amiben viszont megegyeznek, hogy ugyancsak magánkiadásban került a könyvpiacra.

Maga az ötlet, hogy szakmai szempontból megközelítve átadja a magánkiadás területén szerzett tapasztalatait valaki másoknak, szerintem nagyon jó. Biztos vagyok benne, hogy sok írónak hasznára válik egy ilyen kötet olvasása, még akkor is, ha nem a teljes folyamatot szeretné végig követni.

Laikusként olvasva úgy láttam, hogy a teljes folyamat szépen végig van vezetve a könyvben, sőt az előszó után István szánt egy részt a könyvkiadás szakaszainak is, melyben magáról a könyv írásáról, a kiadásáról és az értékesítéséről írt azokat röviden összefoglalva, majd ezen szakaszokat bővebben is kifejtette külön fejezetekben. Sőt, még ezek után külön fejezetet szentelt pluszban az ügyfélszerzésnek, valamint az alapvető jogi ismeretekre is kitért még a zárszó előtt.

A kötet tagolása szerintem abszolút eltalált, nem éreztem úgy, hogy csapongana vagy itt-ott belekapna egy-egy témába. Ami még nagy erőssége ennek a kötetnek, hogy a szövegezése érthető, felhasználó barát és nem használ magyarázatra szoruló szakmai kifejezéseket. Igaz, a nyomdai munkát feldolgozó résznél előnyben éreztem magam, mert valaha dolgoztam nyomdában. Éppen ezért élmény volt, hogy a kötet megemlítette és röviden ismertette az ofszet nyomtatást. De az is szimpatikus volt, hogy javaslatokat is adott az éppen tárgyalt témákban.

Sajnálatomra azonban találtam negatívumot is a könyvben. Természetesen nem magában a kiadás folyamatában – mert ahhoz nem értek –, sokkal inkább abban, hogy a szöveg tördelése során valami félrecsúszhatott, mert elgépeléssel csak kevés alkalommal, viszont rossz helyre került elválasztással annál többször találkoztam. Sokszor a mondat kellős közepén volt egy elválasztott szó és az ilyenek engem meg is akasztottak. Viszont ez egy újabb átnézéssel javítható is.

Ami nekem még feltűnt, hogy maga a könyv borítója nem a legfeltűnőbb jelenség. Igazából első ránézésre csak annyi tűnt fel belőle, hogy kék, de a borítón látható kinyitott könyvet csak sokadik ránézésre vettem igazán észre. Valahogy elsiklott felette a tekintetem. Ezzel együtt viszont – szerintem – teljesen jól beleillik a szakmai könyvek visszafogott stílusába ez a borító.

Összességében azt mondom, hogy ez a könyv biztosan hasznos információkkal tud szolgálni a célközönségének, de számomra laikusként is érdekes olvasmány volt.

Dr. Váczi Istvánnak pedig köszönöm az ismételten megszavazott bizalmat.

Szerző

Judyt
Judyt
Szerkesztő-riporter

“Menthetetlenül könyvkóros moly.”