Tudom, hogy nem szabad borító alapján választani olvasnivalót, de vannak olyan jó és esztétikus könyvborítók, amik egyszerűen bevonzzák az embert, ráadásul, ha még a fülszöveg is egy izgalmas és összetett történetet ígér, akkor aztán tényleg megütöttük a jackpotot. Persze a kötet elolvasása után derül ki igazán, hogy jól döntöttünk-e.
Dr. Rose Franklin gyermekkorában kiszökött a közeli erdőbe és biciklijébe egy mély gödörbe esett ahol egy hihetetlenül ragyogó és hatalmas kezet talált. Évtizedekkel később pedig ő lesz a kutatási csoport vezetője, ami a titokzatos és több ezer éves kéz nyomát kutatja, ami átírhatja az emberiség történelméről alkotott összes elképzelést. A doktor és csapata rájön, hogy a kéz nem egyedülálló jelenség, és a bolygónkon elszórva, talán össze lehet állítani egy alakot, és talán a kutatás során rá jöhetnek arra is, hogy ki és miért építette ezt. Azonban a világ nem feltétlenül nyitott ennyire egy elsöprő elméletre, miközben a csapaton belül konfliktusok is nehezítik a kutatást, amit tragédiák sora is beárnyékol.
Jó borító, érdekes sci-fis olvasnivaló, népszerű kötet – ezzel kábé meg is vett magának a könyv, de aztán oldalról oldalra el is veszített. Kifejezetten tetszett a naplószerű felvázolás, vagyis, hogy aktákat, jelentéseket és beszélgetéseket olvashatunk, és ez alapján bontakozik ki a történet, de egy idő után a szerző ezt arra használta fel, hogy amivel nem tud mit kezdeni – átkötések, idő, folyamati jelenségek – azt simán így figyelmen kívül hagyhatta, és így random bedobhatott érdekesnek tűnő és megdöbbentő információkat, amik bár előbbre vitték a történetet, igazából csak sima írói önkény miatt kaptak helyet.
A szerelmi szálak kibontakozásánál egyszerűen elvesztettük a szerzőnket, aki addig fogta az olvasója kezét és szépen lassan áttaszigált minket egy világba, amit ő irányít, nem pedig a szereplői, ahol mindenki nem jelleméből fakadóan cselekszik, hanem mert csak így lehet tovább vinni a történetet.
Ráadásul kaptunk egy név nélküli, mindent látó, mindent értő, mindent elintéző szereplőt, aki mindig és pont akkor cselekszik, amikor kell, aki évekkel előbbre tervez és akinek mindig pont van egy ember a tarsolyában, aki el tud neki valami intézni. És bár a történetünk elején tetszett a fickó sokszínűsége, Neuvel ismét arra használta fel, hogy arra menjen a történet amerre, nem pedig arra, amerre menne a szereplőink döntései és jelleme alapján.
A szerelmi háromszögünk pedig, nos, nem kevés Young Adultot olvastam, de még azok is elszégyellnék magukat a kötetben kibontakozó „romantikus” szál láttán.
De hogy valami jót is írjak a kötetről, a nagy tudományos szál ügyesen vegyült el az emberiség történelmi leírásaival és a mitológiával. Neuvel elvégezte a házi feladatát és tényleg jól összerakott egy szép történetet, ami kellően szövevényes és érdekes önmagában, csak éppen a hozzá tartozó szereplők érdektelenek és egysíkúak, a stílus gyenge, és az egész inkább egy összecsapott egyetemi esszére hasonlít, amit jó hosszan megírtak, hogy meg legyen az adott karakterszám. Én biztosan nem folytatom tovább a könyvsorozatot, az első kötet eléggé lelombozott hozzá.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
