Ha képregényekről van szó, sokak számára rögtön – és sajnos kizárólag – a Marvel és a DC ugrik be, esetleg némi Dark Horse-fűszerezéssel. Bár tény, hogy a (nyugati) képregény műfaj népszerűségét valóban ezeknek a kiadóknak köszönhetjük, de mára már messze nem ennyire kétpólusú a világ, és a legjobb művek nem ezekhez a kiadókhoz köthetők. De hogy hol érdemes keresni az igazán jó sztorikat? Itthon!
A Vio-Lence című képregénysorozat bizony hazai alkotónő tollából és rajztáblájáról kerül elénk, és mind rajzstílusában, mind pedig történetvezetésében kiemelkedő alkotás. Főszereplője Kalen Lence Ngata, egy fiatal srác, akit egy maori család fogadott örökbe és nevelt fel Új-Zélandon, majd külföldre költözött, és grafikusként dolgozik egy nagyvárosban – legalábbis nappal, mert éjszakánként Vio álnéven jelmezbe bújva a jó cél szolgálatába állítja harci tudását. A történetnek eddig a pontig sok közös metszete van a klasszikus Pókember- sztorikkal: a vér szerinti szülők hiányában, de mégis szerető közegben, szilárd erkölcsi alapokat kapva felnövő fiú, a napközben csetlő-botló, lány-ügyekben kissé balfék irodista srác, amolyan szívünknek kedves cuki lúzer, aki este jelmezben járja a várost, és üldözi a bűnt… ámde a történet korántsem ennyire egyszerű.
Viot ugyanis nem egy önzetlen jótét lélek hívta „életre”, hanem a szükség: pénzért, megrendelés alapján teljesíti megbízásait, feladata többnyire a családon belüli erőszak felszámolása ott, ahol a rendőrség tehetetlen. Mindez pedig komoly belső vívódást is jelent számára, hiszen maori neveltetése alapján az erőszak csak a családja védelmében fogadható el – és bár talán más családok védelme még elfogadható lenne, de a pénzért harcolás a legkevésbé sem, még akkor sem, ha erre nyomós oka van. Egy nap azonban a korábbiaknál sokkal komolyabb feladatot kap, amibe kis híján beletörik a bicskája…
Ma, a nagy társadalomkritikák korában ritkán találni olyan tökéletes belső, a mikroközegre épülő képregényt, amiben minden megvan: izgalmas múlt, jó érzékkel és megfelelő arányban csepegtetett háttér-részletekkel, még izgalmasabb és fordulatokban gazdag fősztori, kiváló történetvezetéssel, jól felépített, szerethető karakterek, megfelelő helyeken feszülő érdekellentétek, átélhető, hiteles külső és belső konfliktusok, és mindezt nagyon szépen rajzolt, a történethez tökéletesen passzoló stílusú képi világban tálalva.
Emellé már csak hab a tortán az az egzotikus vonal, amit a szerző példás alapossággal és kutatómunkával hozott a műbe. A szókincs, a mozdulatok, a fegyverek és ruházat, a kulturális és erkölcsi alapvetések, de még a színek is hiteles betekintést adnak a maori kultúrába, mégpedig teljesen modern viszonylatban, anélkül, hogy valamiféle romantikus barbár törzsi vonalat akarna ránk erőltetni.A Vio-Lence egy nagyon érzékenyen és okosan megírt történet, ahol nincs fekete és fehér. A sorozatnak eddig négy fejezete jelent meg, mind elérhető online az alábbi linken (ingyenesen).
A képek mindegyike a Vio-Lence Comics tulajdona, az ő oldalukról származik.
Szerző
