Sokan mondták azt, hogy a Boku no Hero Academia és a Demon Slayer mellett a Black Clover volt harmadik az új shonen triumvirátusban. Azt alá kell írnom, hogy valamilyen szinten rászolgál hírnevére mind a manga, mind a belőle lévő anime – azonban mindig ott lebeg felette az a bizonyos “de”.
Főhőseink az árva Asta és Yuno gyerekkori álma az, hogy beállnak a mágus lovagok közé és talán egy nap majd mágus királlyá válhatnak. Yunonak ez annyira nem is távoli álom hiszen szél mágiája erős, Asta azonban eleinte semmi jelét nem mutatja mágikus képességeknek – aztán kiderül, hogy nemcsak hogy ötlevelű lóherés grimoire-t kap de voltaképpen azért nem volt mágiája, mert ő anti-mágiával rendelkezik.
Ez mind szép és jó, de a decens mágus csapatok nem akarják bevenni, így a legrosszabb hírnévvel rendelkezőbe, a Fekete Bikákhoz kerül, kiknek vezetője Yami Sukehiro még rá is tesz némi lapáttal Asta félelmeire. De ennek ellenére a srác nem adja fel és új csapatával készül rendet tenni az egyre inkább megbolondulni készülő világban.
Ezt most komolyan hova ragozzam tovább? Az egész történetet így lehet nagy vonalakban körbírni minimális spoilerrel azok számára, akik még eddig nem kezdtek bele. Eleinte még reménykedtem abban, hogy fel tud valami érdekeset mutatni, de három ténylegesen remek karaktert leszámítva semmi újat nem tudtam a Black Cloverben feledezni a több száz korábban látott shonenhez képest.
Asta a tipikus hebrencs főhős, akinek muszáj harcban hősiesen üvöltenie és forró fejjel csatába menni – még jó, hogy néha van mellette valaki aki időben lacsapja. Yuno a tipikus hideg szépfiú oldalán egy eléggé őt kisajátító tündérrel, Noel pedig – hát, jobb mint Sakura. Ennyi. Ennyit tudok azokról a karakterekről mondani, akiknek elvileg a hátukon kéne vinnie a történetet. Még szerencse, hogy vannak körülöttük olyanok, akik képesek egyben tartani ezt egészt, különben már úgy a 20 epizód környékén dobtam volna az egészet,.
Nekem őszintén szólva nem volt egy akkor durranás – mondjuk a Demon Slayer se, de most nem arról készül cikk – voltak benne remek mellékszereplők (örök imádás a Vermillion család felé), de nálam már ott elbukott az egész, hogy a főhősök rendkívül irritálóan hatottak. Van a kötelező, gyenge hangos őrült nagy álmokkal, aki később erős lesz, a hideg, tehetséges szépfiú és a hangos tsundere lány.
De ez csak az én meglátásom, van akinek meg lehet ez az anime volt egy mérföldkő az életében és a Black Clover hatására lépett be ebbe a világba. Egy nézést megérdemel, azt tiszteséggel kiharcolta, ha pedig valakit már nagyon irritál Asta/Yuno/Noel trió, akkor a némító gomb arra is megoldás.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
