Oldal kiválasztása

Amióta Netflixem van, hajlamos vagyok lustaságból a stream csatornán látható tartalmakat nézni, így esett a választás a Simpson család alkotóinak középkorban játszódó sorozatára, A kiábrándult királylányra is.

Bean hercegnő nem egy tipikus hercegnő: imád kocsmázni, káromkodik, nem szereti a lányos ruhákat, verekszik, és úgy összességében mindent elítél, amit az apja, Zog király tesz. Ám most a lánynak férjhez kell mennie, hogy az igen aprócska királyságukat erősebbé tegyék, ám Beannek nagyon nem fűlik ehhez a foga, így megszökik, és eközben találkozik egy manóval, Elfóval, és egy macskának tűnő, ám valójában ördögi démonnal, Lucival. Bean ugyan megússza a kényszerházasságot, de eközben szokatlan kalandokba keveredik egy trollal, találkozik egy gonosz varázslóval, és fényt derít szülei titkára.

Matt Groening már A Simpson családdal és a Futuramával is bebizonyította, hogy igen beteg humora van, de amit a Disenchantmentben művel, az egyszerűen elképesztő – egyszerre alpári, beszólogató, fekete, gusztustalan, és hahotázósan vicces.

Nagy rajongója vagyok a készítőknek, bár jócskán le vagyok maradva a munkáikkal, és nagyon megörültem, hogy végre egy olyan sorozatukba kezdhetek bele, aminek kvázi látom a végét – esetünkben ugyebár két évad, és ez így teljesen jó volt. A gyorsan pergő, mindösszesen 30 perces epizódok hamar lecsúsznak, ugyanakkor akadt némely epizód, ami fekete humora miatt megálljt parancsolt számomra – biztos vagyok benne, hogy Monty Phyton hű követőinek még ennyi gondja sem lesz a szériával.

Ugyanakkor a történetvezetés kissé akadozó volt, nem minden epizód szólt arról, hogy előrébb haladjunk, de cserébe tágították a világot, többet ismerhettünk meg a királyságból, és még többet Bean hercegnő korántsem megszokott életéből.

Remekül szórakoztam a sorozat nézése közben, meg persze azért fogtam a fejem, hogy te jó ég, ezeknek aztán tényleg elgurult a gyógyszere, de ilyen készítői gárda láttán, ezen egyáltalán nem kell meglepődni.

A jó hírt pedig a végére hagytam: a második évad eléggé brutális cliffhangerrel ért véget, amiért most puffogtam volna is egy sort, ha nem rendelték volna már be a következő két évadot a szériából – kalózok, vitorlát bonts!

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.