Az Office évadzárója után igazán szükségem volt valami viccesre a sorozat szereplőivel, így előhúzta a kalapból Rainn Wilson nyomozós sorozatát, amiről még korábban pilotkritikát is írtam, de valamiért nem hagyott annyira mély nyomot, hogy elővegyem. De laza öt éves késéssel azonban bedaráltam, jól szórakoztam, de ennyi valóban elég is volt belőle.
Adott egy egoista, önző, szexista és rasszista férfi, aki fél tucat súlyos betegségben szenved, és még barátai sincsenek (lehet tippelni miért), viszont zseniális nyomozó és remek érzékkel oldja meg a gyilkossági ügyeket, rendkívül jól képzett és összetett csapatával közösen. Everett Backstrom (Rainn Wilson), az a fajta férfi, aki gyorsan ítélkezik, még gyorsabban gurul dühbe, ugyanakkor annyira a társadalom marginációs vonala szélén helyezkedik el, hogy képes annak látni a dolgokat amik: kapzsiság, önzőség, harag, féltékenység.
Rainn Wilson hatalmas figura, és az Office-beli karakteréhez hasonlóan, itt is egy kissé mogorva embert alakít, aki azonban nagyon okos, csak az embereket nem szereti túlságosan. A szériában nyújtott alakítása kiváló, hiteles, és egyszerre lehet gyűlölni és szeretni is. Ugyanakkor Wilsonnon kívül szó szerint senki sem említésre méltó, és ez csak részben van azért, mert ő nagyon jó – a többiek eközben maximum középszerű teljesítményt nyújtanak. És sajnos Wilson remek játéka és fantasztikus hangja sem elég ahhoz, hogy elcipelje a hátán a Backstromot.
Ráadásul az epizodikus krimi szálak is enyhén megkérdőjelezhetőek – bár nagyon jópofa a főszereplő által kifejlesztett módszer – főleg azért működik, mert a sorozat készítői igen szép számban bedobják mellé az írói önkényt, így pont akkor és ott nyer értelmet minden, ahol kell. Persze nem mondom, hogy nem szórakoztam rajtuk kellően, de azért a sorozatos aranykorban ennél sokkal-sokkal többet kell nyújtania egy krimisorozatnak – különösképpen, ha az egy regényadaptáció!
Sajnos a Fox egy évad, vagyis 13 epizód után kaszálta a szériát, ami sajnos valahol érthető is, mert bármennyire is élveztem Rainn Wilson játékát – és hangját – a sorozat egyszerűen nem állt össze egy nagy egésszé, a történet tele volt lyukakkal, a bűnügyi nyomozásoknál pedig az írói önkény volt a megoldások kulcsa. Kár érte, mert közben meg rendkívül szórakoztató volt.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
