Oldal kiválasztása

Kicsit felemás érzéseket keltet bennem az Altered Carbon első évada, és bármennyire is imádtam, nagyon sok hibája volt – különösen az évad közepén –, így kissé félve, de reménnyel telve vártam a  folytatást, és be kell valljam, nekem ez bizony sokkal jobban tetszett.

Közel harminc év telt el, mióta legutoljára láttuk Takeshi Kovácsot (Anthony Mackie), aki a bolygók végtelenét járja szerelme, Quell (Renée Elise Goldsberry) után. A szülőbolygójára tett váratlan „látogatása” során azonban nagy bajba keveredik Kovács, be kell bizonyítania ártatlanságát, miközben egyre több jel utal arra, hogy a Küldöttek vezetője, nemhogy él, hanem még gyilkol is, ráadásul a Harlan ismert matukat tizedeli egy hihetetlen fegyverrel, ám eközben nem kímél senkit és semmit.

Ezúttal csak nyolc epizódot kaptunk, cserébe az a sok sallang és felesleges jelent – a legtöbbjében persze egy pucér nő volt – eltűnt, cserébe viszont egy igen feszes tempót láthattunk, ami nekem nagyon bejött. Bár a készítők bőven hagytak gondolkodni és kitalálnivalót, mégsem az unalom miatt pörgött a néző agya, hanem mert próbálta kitalálni, mi is lesz a folytatásban. Ráadásul nagyon sok részlet és csavar kiszámíthatatlannak bizonyult, és olykor elemi erővel csaptak le a nézőre.

A tipikus nyomozós szál ezúttal sem maradhatott el, bár tény, az első évadhoz képest ez kevésbé volt körmönfont vagy izgalmas, sőt, néhol rendkívül írói önkény szagúra sikeredett. Cserébe az akciójelenetek az eddigieknél is pergősebbek lettek, a kamerakezelés kiválóan működött, szinte ott álltunk mi is a harcok közepette. De ami igazán jó lett, az Quell úgy mindegyik harci jelenete, egy igazi vezetőhöz méltó akciók, és egy igazi vezetőhöz méltó gondolkodás. Ami még inkább lenyűgözött, hogy a kemény és harcos Quell mellé kaptunk egy sérült Quellt, egy védelmezőt, egy meggyötört lelket, aki még mindig kemény és erős, de látjuk az emberi és valódi oldalát is.

A casting ezúttal is rendkívül ügyesen sikeredett, Mackie jól hozza Kovács morcos és szűkszavú stílusát, de mégis, minden alkalommal csillog a szeme, ha a szeretett nőről van szó. Goldsberry játékát már korábban is dicsértem, ezúttal sokkal keményebb szerepet kapott, de nemhogy pazarul, hanem tanítani való módon adta elő.

Persze továbbra is Poe (Chris Conner) az igazi kedvencem, a mesterséges intelligencia csak egyesek és nullák összessége, mégis nagyobb szíve van, mint a legtöbb embernek. Az ő harca különösen érdekes volt, az egész lénye rettegett, mégis tette, amit kellett. Chris Conner meg egy alig ismert zseni, aki végre olyan szerepben mutatkozik meg, ami nemcsak testhezálló számára, hanem megmutathatja a nagyközönségnek, hogy több egyszerű egy epizódos színésznél. Bár Hora korábban megsúgta nekem, hogy Poe egyáltalán nem szerepel a könyvekben, csak egy hasonló figura, Hendrix, de én nagyon örülök annak, hogy a harmadik köteten alapuló évadban is állandó szerepet kapott.

Tudom, hogy sokak számára nem tetszett a második évad, és van egy olyan érzésem, hogy ebben a korábbi első évados állandó meztelenség hiánya szerepel, ami szerintem meg kifejezetten jót tett az évadnak és a szériának. Ez egy sci-fi, nem pedig pornó, annak is megvan a maga helye, de azért ne tegyük már egy helyre a kettőt!

Az Altered Carbon második évada egy remek széria folytatása, okos castinggal és az állandó kérdéskörrel, az emberiség tényleg megérdemel ekkora erőt, mint a halhatatlanság?

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.