Oldal kiválasztása

Tavaly valahogy lemaradtam erről a filmről, pedig nagy rajongója vagyok a Jim Carrey-féle Grincsnek. Idén pedig, mivel öt éve először meg is tudom élni a karácsonyi időszakot, hála az egyetem végének, ünnepi filmmaratont tartok. A 2018-as Grincs pedig nem csak az én saját kis pótlásom, de a blog pótlásai is, nagyon meglepődtem, hogy még nem írtunk róla, szóval itt az ideje!Ha nem ismernétek a sztorit, Kifalva lakói, a Kik imádnak ünnepelni, de legfőképp a karácsony szelleme ég bennünk szüntelenül, minden évben ezt várják a legjobban, és hatalmas csinnadrattát szerveznek. A közeli Kobak-hegyen viszont él egy magányos lény, a Grincs, aki teljes szívből gyűlöli a karácsonyt, és az ünnepi időszak különösen nehéz számára. Halálra idegesíti a sok csillogás és vidámság, idén pedig egyszerűen már nem bírja tovább, úgy dönt, ellopja a karácsonyt, hogy ne lehessen többet. Eközben a kotnyeles kis Ki lány, Cindy-Lou minden erejével azon mesterkedik, hogy találkozhasson a Mikulással, mert egy nagyon fontos kívánsága van, szeretné, ha valaki levenne egy kis terhet a szüntelenül dolgozó, egyedülálló anyukája válláról.

Nem kertelek, ha láttátok a Jim Carrey-féle Grincset, szerintem ez csalódást fog okozni. A történet nagyon indokolatlan, ugyanis mindent kivettek belőle, amitől az előző értelmes, konzekvens és jól felépített volt. Nincs konfliktus, szerelem, motiváció, igazi sértődés, ok-okozat, csak úgy van a Grincs, aki nem szereti a karácsonyt, és egyszer random úgy dönt, hogy ellopja, és a Kik random egyáltalán nem kapják fel a vizet, és egy pillanatra sincs benne feszültség. Ez még gyerekfilmnek is nagyon lagymatag lábmosó, és habár nem ez az egyetlen animációs film, ami azt a tendenciát mutatja, hogy a gyerekfilmek csak és kizárólag gyerekeknek készülnek, azért egy kicsit több feszkót ők is igazán kibírtak volna. Az előzőhöz csatolva pedig kérdem én, hová tűntek a csodálatos, jelentéstartalommal, többletinformációval telerakott rajzfilmek, amiket kicsik és nagyon is élveznek, amik kellően egyszerűek, de vannak benne dolgok, amiket csak évekkel később értünk meg, mikor már érettebbek vagyunk, mégsem okoznak lukakat a gyerekek fejében? A múltkor néztem újra a Disney Herkulest, és olyasmiket fedeztem fel benne, amiket eddig soha, szóval meg lehet ezt csinálni, csak akarni kell.

Az animáció egyébként egészen aranyos, főleg a Grincs és az állatok sikerültek jól. Maguk a Kik annyira nem tetszettek, de valószínűleg mert az eredeti Dr. Seuss karakterdizájnok sem a kedvenceim, van bennük valami zavarba ejtő disszonancia, ezek a figurák pedig nagyon azt idézik. Ezért egyrészt jár a dicséret, mert az Addams family rajzfilm készítőivel ellentétben itt tudták, mi a különbség 3D és 2D között, viszont pont a nagyon jól használt hasonlóság miatt éreztem őket furának, de ez pusztán személyes preferencia.

Maga a setting, a hátterek, a helyszínek viszont nagyon tetszettek, bár itt is felfedeztem egy nagy hiányosságot. A korábbi filmben pont a Kik és a Grincs közötti kontraszt volt igazán izgalmas, és ez nagyon jól megmutatkozott a lakóhelyüknél is. Míg Kifalva csillivilli és varázslatos, addig a Grincs barlangja sötét, nyirkos, visszhangos és barátságtalan. Itt viszont a barlang is meleg, kényelmes, bekuckózós és cukimuki volt. Komolyan kezdem azt hinni, hogy az egészet egy nagyon aggódó szülő lektorálta, aki szerint a gyerekek nem fogják bírni idegekkel, ha vannak benne igazi barlangok vagy a történetet előremozdító konfliktusok.

Ha szereted a Dr. Seuss történeteket, akkor akár még tetszhet is Neked, de számomra nagyon egyhangú és állott volt az egész, amit csak maga a Grincs animációja dobott fel néha-néha. Sokkal inkább ajánlom a korábbi filmet akár századjára is, én idén tuti megnézem, ezt meg felejtsük el, ha lehet.