Oldal kiválasztása

Kevés olyan eszement széria van, mint a Future Man, a Doom Patrol és a Legends of Tomorrow szériákon kívül egyszerűen semmihez sem hasonlítható: őrült, vicces, zavaró, kiszólogató, mégis annyi egyediséggel rendelkezik, hogy nemcsak a vígjátékok, hanem a sci-fikben is egy igazán meghatározó szereplővé válhat.

Josh (Josh Hutcherson), Tiger (Eliza Coupe), és Wolf (Derek Wilson) vált vállnak vetve harcoltak a jobb jövőért, és most, hogy sikerült megsemmisíteniük a kutatási anyagokat, fellélegezhetnek. Vagyis fellélegezhetnének, ha nem éppen egy még zavarosabb távoli jövőben találnák magukat, ahol a globális felmelegedés felperzselte a bolygót, az ismert világrend felbomlott, és hologrammok, kannibál nemzetek és elzárt technológiaellenes közösségek irányítják.

Ráadásul a trió felbomlani látszik, mivel Tiger titka kitudódik, Josh-nak nagyon nem megy a menekülés – meg a harc, meg úgy semmi se – míg Wolfot magával ragadja a családi tűzhely melege. De az emberiség továbbra is veszélyben van, mert egy titkos szervezet ellopta az időgépet, és ez beláthatatlan következményeket okozhat a múltra és a jövőre nézve is.

Az a baj ezzel a sorozattal, hogy egyszerűen leírhatatlan, mert tényleg látni kell. Egyszerre alpári, undorító, vicces, komikus, ítélkező, letaglózó, látványos és csavaros! És igen, tudom, hogy könnyen elcsábulok, ha sci-firől van szó, de a Future Man tényleg ennyire jó, és rendkívül szomorú vagyok, hogy csak ilyen kevesen ismerik, pedig tudományos fantasztikum szempontjából elsőrangú – rég volt már ilyen okos és átgondolt időutazós széria a tévében.

A Future Man humora meg egyszerűen elképesztő, annyira alpári és közben mégis annyira intelligens, hogy általában csak potyognak a könnyeim a nevetéstől – bár azért volt olyan is, ami már annyira gusztustalan volt, hogy eltakartam a szemem, de azért persze jót kuncugtam. Egészen elképeszető, hogy a sorozat alkotói mennyire ügyesen lavíroznak úgy szinte minden felett: akció, humor, sci-fi, és eközben mégsem érzem tolakodóan soknak, nem túl van húzva benne egy-egy szál, hanem szépen, már-már mértani pontossággal kiegyenlítve és adagolva.

És sajnos, mire befejeztem a második évadot, tudtam meg, hogy a következő harmadik évad egyben az utolsó is lesz – ezt valahol megértem, mert rendkívül szövevényes szériáról van szó, ami nem biztos, hogy képes elvinni a hátán több évadot, ugyanakkor meg szomorú vagyok, mert imádom!

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.