Horror játékok terén nem vagyok valami kimondottan válogatós, de a változatosság sosem árt. Emiatt is alig vártam egy olyan játékra, ami nem csak a megszokott kopogó szellemek és csontvázakat vette elő a szekrényből, hanem képes volt némi igazi nyalánkságot is felmutatni. Ezt pedig meg is kaptam a DreadOut személyében
A történetünk Indonéziában játszódik, ahol egy csapat végzős középisolás és tanárnőjük rossz irányba kanyarodott a hazafelé vezető úton, és egy titokzatos elhagyatott városba kerülnek – amit jó horror játék szereplőként elkezdenek feltérképezni. Mindeközben Lindát folytonos látomások és kísérteties entitások gyötrik, de szerencsére hősnőnk képes a zavaró lelkeket elűzni maga körül. Ami nagyon is hasznára lesz ebben a városban, főleg miután a kis csapat szétesik és Linda legjobb barátját, Ira-t láthatóan megszállta egy erősebb lélek.
Innentől fogva nincs mese, végig kell járnunk elhagyatott iskolákat, otthonokat és nem kimondottan barátságos temetőket is avégett, hogy rájöjjünk, hogy mi is történt ebben a városban, és hogy van-e a puszta véletlennél több oka annak, hogy mit ide kerültünk. Linda, láhatóan korábban is meglépvő képessége a városban még jobban felerősödik, igy képes felvenni a harcot népe mitológiájának összes démoni alakjával kezdve a disznófejű (nagyúr) babi ngepet-el a sok lelket magába olvasztó sewurupán át egészen a hatalmas pocong radja-ig.
Telefonunk pedig a horrorfilmekkel ellentétben használható, sőt az egyetlen olyan dolog, ami mindenre alkalmas. Világítunk vele a sötétben, fogadhatunk túlvilági hívásokat, valamint erőnk és a technika össze kombinálásával pedig elűzhetjük a démonokat és megláthatunk rejtett dolgokat. Vannak gyűjthető dolgok (medálok, újságcikket, beszámolók), amik elolvasásával fokozatosan vonalazódik körbe a város története – és hogy mi is azoknak a bizonyos három nővéreknek a szerepe.
A Digital Happiness nagyon jó kis játékot rakott be az indie medencébe 2014-ben. A történet, bár ismet a körítés miatt mégis vonzó az újdonság, A grafikai motort jól felhasználva pedig a megfelelő képi keret is meglett alkotva hozzá. A folytonos sötétség és az átláthatatlan köd miatt volt egy enyhe Silent Hill utóérzetem, de ez is csak jót tett – nosztalgikus érzetet kelltett vele.
Aki vágyik egy szórakoztató, de azért kisebb bugokkal rendelkező, elgondolkodtató játékra aminek még a története is jó, az ne is keressen tovább, mert a DreadOut világából, bár mindig van lehetőség visszatérni az élők világába – az élmény garantáltan maradandó.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
