Ahogyan a számítógépes játékok, úgy telefonos kollégáik is rohanvást fejlődnek. Vannak, akik új történettel, grafikai vagy technikai megoldásokkal akarják magukra felhívni a figyelmet, mások pedig nagy klasszikusok nevét viszik tovább, csak éppen más platformon. Ennek a kettőnek jó példája a Gate Six Cyber Persona és a Shin Megami Tensei Liberation Dx2.
A Gate Six történetileg egy picit lehet merítkezik a SAO-ból; adva van egy idió- khm, egy elég heves vérmérsékletű főhős, aki bennrekedt egy virtual reality játékban. Annyi különbséggel, hogy Rex a valós életben ténylegesen halott – és az is csoda, hogy nem egy halom szétmorzsolódott adatkupacként van elszórva a cyber világban. Küldetésének célja, hogy visszatérjen a valós világba – még ha emiatt robotikus testbe is kényszerül-, szerencsére egy szakadár kutató és egy hangos őrült fejvadász segit neki célja elérésében.
Kinézetre engem egy kicsit ez a koreai játék a Hyper Universe-re emlékeztet, a grafika szép és a szinkronra se lehet panasz – a Soccer Spirits óta a fülem hozzá van szokva a koreai nyelv szépségeihez. A harcok a megszokott mederben mennek, a karakterek bár eddig kevés létszámuak, jól fejleszthetőek és jól kombinálhatóak csapatban. Nem régóta van a virtuális éterben, remélhetőleg meglesz a megfelelő játékosközösség hozzá és nem fog a feledésbe merülni.
A Shin Megami Tensei nevét nem kell kétszer megismételni egy animés/gamer közösségben. Régi, többrészes játéksorozat (amihez van anime is), amiben az általunk irányított idéző képes döntései lévén elindulni vagy a fény, vagy éppen a káosz útján. De mindent csak az elejéről.
A Shin Megami világában a rendes világ mellett misztikus lények is élnek, bár ők a legtöbb ember számára láthatatlanok. Ám az Ún. Idézők képesek őket megidézni, hogy harcban segítsék őket – a legkisebb pixie tündértől kezdve a legendás tábornok Minamoto no Yoshitsunén át egészen Luciferig rengeteg mitológiai lényt és legendás hős közül válogathatunk – vagy a crossoverek révén más játékok hőseit is.
A történet hű az eddigi játékok színvonalához – világmegmentés rules -, a grafika is nagyon szép, viszont ami a legjobban tetszik benne az daemonok fejlesztésének lehetőségei, a kombinált idézések, amikor képesek vagyunk egy-egy speciális lényt megidézni mások felhasználásával (pl: Kashima Reiko). Az is egy jó pont benne, hogy nincs leragadva a nagy alapoknál, a Dx2 simán előveszi a kevésbé ismert hősöket éppúgy mint legendás személyeket (Huang Di).
Mindkét játék érdekes; az egyik nemrég kezdte, voltaképpen semmi ismertségből és még hosszú út áll előtte, de van benne potenciál. A másik pedig már rendelkezik egy adott reputációval, aminek pedig meg kell felelnie. De azt tudom mondani, hogy eddig a Gate Six és a Dx2 is megállják a helyüket.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
