Addams family 2019

Ismét megjelent egy verzió az egyik kedvenc fandomomból, és Halloweenre épp aktuális is, hogy megnézzük az új Addams family rajzfilmet. De vajon megéri-e a mozijegy árát? Felért-e az elődeihez, és tudott újat mutatni? Lássuk hát!Az alaptörténet megint egy új eredetet ad a családnak, ugyanis a friss házas Morticia és Gomez reményeket keresve költözik New Jerseybe, miután családjukat elüldözték előző lakhelyéről, mivel fura szörnyszülöttnek tartották őket. Találnak is egy elhagyatott kúriát a lápvidéken egy hely tetején, amit nagy boldogan birtokba vesznek, hogy itt alapítsanak családot. Évekkel később már két gyermekükkel, Wednesdayjel és Pugsleyval, na meg szép számú háziállattal tengetik itt boldog életüket, amikor egyszer csak arra lesznek figyelmesek, hogy a vidéket övező köd eloszlani látszik, mert a lápot lecsapolták, és helyén egy uniformizált kertváros, Assimilation házai látszanak. A település Margaux Needler belsőépítész sztár projektje, aki a Nagy házalakítás című projekthez hasonlóan otthonokat tesz szebbé, és jelenleg 50 új házat készül bereklámozni. Az viszont nagyon nem tetszik neki, hogy az Addams villa belerondít a kilátásba, és fel is ajánlja szolgálatait a családnak, akik viszont nem kérnek a kertvárosi álomból. Ez dugába döntheti Margaux nagy áttörését, úgyhogy szép sorjában felbőszíti szomszédságot a család ellen. Eközben Wednesday, aki eddig magántanuló volt, iskolába kezd járni, és igyekszik minél szokatlanabb dolgokkal sokkolni az otthoniakat. Pugsleynak pedig közeleg a hagyományos, szablyás férfivá avatási ünnepsége, amire semmi kedve készülni, ezzel viszont szégyenbe hozhatja magát és a családját. A szülőknek nem csak a gyerekük lázadásával kell megbirkózniuk, de valahogy ki is kell vívniuk a helyüket a szomszédságban.

Na jó, kezdjük a legfontosabbal. Légyszi, senki ne nézze meg szinkronnal, mert az borzasztóan rettenetes. Nem elég, hogy a mindent lefordító franciákat megszégyenítően minden névnek találtak magyar megfelelőt, ami jelent valamit, de ami nem jelent semmit, azt is megváltoztatták csak úgy brahiból vagy el nem tudom képzelni, miért. Ez egyrészt nagyon idegesítő, másrészt nem látom semmi értelmét, és emlékszem, a Barry Sonnenfeldes filmeket akkor látta, mikor még bőven nem tudtam angolul, és nem lett összezavart a lelki állapotom attól, hogy nem tudtam, hogy a Wednesday azt jelenti, hogy szerda.

Ettől a kis személyes kiadástól eltekintve nem rossz a sztori, nem rossz a stílus, de a célközönség határozottan nem az, aki a korábbi filmeknél. Míg azok fiatalok számára is vicces, de felnőtteknek is szóló cselekménnyel és poénokkal felépített filmek voltak, ez határozottan a gyerekeknek szól. A szóbeli poénok többsége megragad az óvodás szinten, amikor még a markunkba röhögünk, ha meghalljuk a “kaki” szót. Néha azért előfordul egy-két nagyon jól időzített verbális vagy vizuális humorelem, például, mikor Morticia annyira meghökken, hogy vér szökik az arcába, és ezért normális színe lesz, vagy az utalás az Az című filmre. Ebből viszont sajnos jóval kevesebb akad, mint a gagyikból.

Ami viszont kritikán aluli, az a grafika. Tudom, nem szerethetjük mind ugyanazt, de valahogy nekem nem tetszik az olyan rajzfilm, ahol a szereplők kifejezetten rondák, például mint Az élet könyve című filmben a főszereplőkön kívül úgy mindenki. Jó, jó, tudom, az eredeti párkockás Charles Addams képregények alapján rajzolták őket, de kérlek mondjátok, hogy nem csak engem borít ki, ahogy ez kinéz? Az oké, hogy abból merítenek, de nem tanítják az ilyen grafikus képzéseken, hogy ami 2D-ben működik, azt ha kihúzzuk 3D-be, az úgy nincs kész? Így szerintem valami egészen rettenetes lett a látvány, pedig kis alakítással lehetett volna jobb, csak tényleg hozzá kellett volna alaktani ezekhez az árnyékos, 3D-s világhoz a képregények stílusát, nem csak kihúzni őket, aztán csókolom.

A szereplők viselkedése, stílusa, szövegei viszont szépen el lettek találva, és a csúnyácska grafika ellenére hozta azt a borzongató, sötét, de bájos hangulatot, amiért a nézők szeretik Addamséket. Az eredeti szinkronhangokat tök jól sikerült megválasztani, a magyart is főként eltalálták, de pl Gomezé vagyis Gustavoé – jajj, segítség! – nagyon nem illett hozzá.

Ami viszont nagyon állat, az a befejezés utáni jelenet, mikor ezekkel az animált szereplőkkel előadták pontosan azokat a bemutatkozó stáblista jeleneteket, amiket a hatvanas évek-beli sorozat elején láthattunk. Igazán szép kis húsvéti tojás a sorozat kedvelőinek, például nekem.

Összefoglalva akkor fel is tehetjük magunknak a kérdést, milyen volt? Rossz volt? Nem, rossz semmiképpen, de igazán jó sem. Érdekelne, mit gondolhatott egy fiatalabb néző, mert ez nyíltan sokkal inkább szólt neki, mint nekem. Elfér az eddigi Addams family filmek között, nem lett rosszabb, mint az, amit még Tim Curry sem tudott megmenteni. Viszont újat sem sikerült hozzáadni a franchise-hoz, megvolt az Addams hangulat, de hagyott maga után némi üres érzést is. Jókat lehet nevetni rajta, és van benne néhány elég király húzás, úgyhogy ha szereted ezt a világot, szerintem egy fél esélyt megérdemel.