Amikor már azt hinné az ember, hogy az olyan sorozatok után, mint a Firka Villa, a Brickleberry vagy éppen a Tündi Bündi barátok mellé nem lehet felsorakozni őrületben és vérben, akkor azok még nem látták a Metalocalypse-et.
A sorozat központjában a Death Metal és azt játszó, a földön legismertebb és szeretett banda Dethklok áll. A tagok, William Murderface, Toki Wartooth, Skwisgaar Skwigelf, Pickles, és Nathan Explosion a föld legkeményebb tagjai, akik zenéjükkel cégeket képesek elsöpörni a földről, jótékonyságból mutánsokat irtanak – de ebédet nem képesek főzni. Miután óriási fanatista kultusz lesz úrrá a népesség jó részén miattuk, a banda magára vonja egy illuminati-szerű csapat figyelmét, akiknek egy vészjósló prófécia miatt egy célja van – szétzilálni a bandát, mielőtt még eljönne miattuk a metál apokalipszis.
Ez a sorozat úgy elmebeteg, ahogyan azt az alkotói elképzelték. A főhős ötös egyszerre kemény metálosok, de azt is nagyon hamar látjuk, hogy a normális életvitelben nem éppen a legjobbak – pl: egy sima bolti bevásárlásból is majdnem háborút robbantanak ki. Valamint mindannyian jól megalkotott karakterek; Nathan a csapat esze, szíve és nem egyszer az ökle is, William a nagyon agresszív iszákos akit csak pár centi választ el az ön-vagy gyilkosságtól. Skwisgaar – akit legtöbben csak metálos Legolashoz hasonlítanak a leggyorsabb gitáros a földön, és hát eléggé csapodár anyjától vett át egy-két rossz szokást. Pickles Williamhez hasonlóan nem veti meg a piát, ennek ellenére ő a csapat anyja, ha kell, és Toki pedig a gyerek, aki képes egyszerre hinni a mikulásban, és emberek fogait kirúgni az acélbetkósával.
Különösen érdekes volt még az első évadnak az az epizódja, amikor a családjaikkal hozza össze őket újra az élet. Azzal pedig bár nagyon egyetértek, hogy javarészt az ősök miatt lettek a srácok olyanok, amilyenek, de az ellenoldal is képviseltet magát mégpedig azzal, hogy “nincs annál brutálabb és groteszkebb, mint egy gyereket felnevelni”. Igazából mindkettővel ténnyel egyet lehet érteni, és nem is – de ennek a kérdésnek a további boncolgatása az megint egy másik könyvgerinc.
Ami a legérdekesebb benne az az, hogy voltaképpen ez a banda olyan, mint valami roppant diszfunkcionális család – persze sokkal kevésbé problémás, mint a valódi családjaik. Nathan a passzív-agresszív apa, Pickles a csapat anyja, William és Skwisgaar a két megbízhatatlan nagybácsi és Toki mindenki kisöccse/a csapat gyereke. Ennek ellenére sem tudjuk azonban elfeledni, hogy kőkemény metálosok, akikért emberek százai képesek öngyilkosok lenni – pusztán azért, hogy találkozhassanak velük.
A főszereplők mellett a sorozat másik központi eleme – a zene remekel – , bár nekem megvannak a magam kedvencei a metál berkein belül, az epizódokban felcsendült dalokat is jó volt hallgatni.
Bár csa felirattal találtam meg a sorozatot, azok, akik képesek voltak a fentebb nevezetteket (valamint még hozzájuk csaphatjuk a BoJack Horsemant és a Mr. Picklest is), akkor azoknak szemük se fog rebbenni, miközben nézik a Metalocalypse-et.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
