Egy ideig tartózkodtam róla, hogy pankrátoros filmről írjak, mivel abszolút semmit nem tudok a pankrációról. Igazából alapvetően nem szeretek sportot nézni, úgyhogy nincs semmi bajom konkrétan ezzel a műfajjal. Az előzetes alapján viszont viccesnek és ígéretesnek tűnt, a színészgárda pedig megvett kilóra. Úgyhogy jöjjön tőlem, minden hozzáértés nélkül a Családi bunyó!Történetünk főszereplője, Saraya Knight (Florence Pugh) igazi pankrátor gyerek. Az egész családja a sport szerelmese, és nem csak csodálói, de művelői is a pankrációnak. A bátyja kicsiket tanít az alapokra, a szülei bunyókat szerveznek, ez az életük. Raya és bátya, Zak (Jack Lowden) mindig is arról álmodtak, hogy a nagyok között küzdhetnek a TV-ben a WWE-ben. Hamarosan lehetőséget is kapnak, hogy megmutathassák magukat, ám az örökké együtt küzdő párosból az edzőt, Hutch-ot (Vince Vaughn) csak Rayat találja igazán rátermettnek. A lány vonakodva, de elfogadja az ajánlatot bátyja nélkül, és a Paige művésznevet felvéve nekiveselkedik a hírhedten kemény kiképzésnek. Vajon lesz ereje végigcsinálni egyedül? Mi lesz Zakkel, miután Hutch szétzúzta álmait? Ami pedig még fontosabb, tényleg ez az, amit Raya akar vagy csak a családja nyomására kezdett bele?
A sztori igaz történeten alapul, amibe most ne menjünk bele, mert mint mondtam, nem tudok róla semmit. Legyen elég annyi, hogy elvilegezek az események tényleg megtörténtek, és a film végén láthatunk is egy-két bevágást az eredeti személyekről, ahogy olyasmiket nyilatkoznak, amik a filmben is elhangzottak. A színészek egyébként fantasztikusak, Pugh szuperül játssza az összezavarodott tinilányt, aki ennek ellenére kemény, mint Tarzan sarka, és persze a Szikla (Dwayne Johnson) se semmi. A prímet viszont szerintem a szülők párosa, Lena Headey és Nick Frost, egyszerűen imádnivalóak, és főleg nagyon vicces volt Cersei Lannistert piros hajjal, piercingekkel és tetkókkal látni, amint él-hal a bunyókért. Vaugh nagyon jól mutat az unott, de lelkiismeretes edző szerepében, nem hangos és félelmet keltő, mégis elhittem, hogy fegyelmet tart a pankrátortanoncok között.
A történet egyébként elég jól fel van építve, bár nem eget rengető, szinte végig lehet sejteni, hogy mi következik. Ennek ellenére viszont rendkívül szórakoztató, és egy pillanatra sem unalmas. A színészek nagyszerű játéka teszi igazán jóvá, de magának a filmnek a dinamikája is nagyon el lett találva. Pont annyira komoly és mély, amennyire egy ilyen filmnek lennie kell, nem viszi túlzásba az érzelgősséget meg a tshalád elengedhetetlen intézményét, de mégis végig érezzük, hogy itt a szereplők azért mennyire szeretik egymást, és hogy kiállnak a másikért.
Nagyon sokat nem tudok róla mondani, hiszen mint mondtam, nem túl bonyolult történet, nincsenek benne oltári fordulatok, és nem is izgulunk igazán, de mégis leköt és elhiteti velünk, hogy ott vagyunk. Ott szurkolunk Rayanak, hogy meg tudja csinálni, hogy ne adja fel, hogy túlnőjön az aggályain. Emellett pedig rengeteget nevetünk a film közben, úgyhogy ha érdekel egy vicces, élvezetes pankrátoros film, akkor bátran ajánlom, nem csak bunyórajongóknak.
Szerző
Korábbi cikkek
Könyv2022-09-14Erberling Judit: Szirmok
Könyv2021-11-17Robert b Bednar: Duxorg – Álmodj és én létezem
Fantasy kötet2021-10-21John Connolly: The Book of Lost Things
Könyv2021-10-18Bombicz Judit: Mesevarázs
