Oldal kiválasztása

Elérkeztem az életem azon szakaszába, amikor okosabbnak és felnőttebbnek érzem magam attól, hogy felnőtteknek szóló könyveket olvasok, amik nem regények, és esetleg van valami tudományos jellegük. Ez a könyv pedig kifejezetten tudományos, tele információval, tudással, úgyhogy vágjunk is bele!A könyv először is felvet egy kérdést, amire mi, hétköznapi emberek nem tudjuk a választ, pedig az alapvetést magától értetődőnek vesszük. Miért és hogyan tesz minket a természet egészségesebbé, kreatívabbá és végső soron boldogabbá? Azt persze tudjuk, hogy ja, a természet az jó, meg legyél kint a levegőn kisfiam, mert csak lerohad az agyad a gép előtt, meg el kéne már menni az erdőbe túrázni, mert az jót tesz nekünk. Williams ezzel a kérdéssel foglalkozik. A könyv arról szól, ahogyan különböző erre irányuló kutatásokat tanulmányoz, tudósokat és coach-okat látogat meg, akik beleásták magukat a témába. A könyv beszél idegi és fiziológiai kutatásokról, keleti erdő-fürdőzésről, vadvízi evezésről, veteránoknak tartott természet-regenerációról, skandinál mentalitásról, és még sok érdekes dologról.

Az egész írás fejezetekre tagolt, és mindegyik fejezet a természet ránk gyakorolt hatásának egyik aspektusával foglalkozik. Ilyenek például a hangok és a hallás, a séta és a testmozgás, az erdők, a lakókörnyezetünk, stb. Voltak kifejezetten tudományos részek, amik nem igazán tudtak lekötni, néhány pedig élvezetes és olvasmányosra sikeredett.

Annak ellenére, hogy ez önmagában egy eléggé száraz téma, az író igyekszik úgy előadni, hogy ne úgy érezzük, tankönyvet olvasunk. Mivel sok embert, akit megemlít, meg is látogatott, sokkal személyesebbnek érződik, mint egy kutatási gyűjtemény, néha pedig kifejezetten poénposan tud előadni egy-egy részt.

Elérkeztünk a kérdéshez, mire jó az olvasónak ez a könyv? Hát, tulajdonképpen arra, hogy egy kicsit rosszul érezzük magunkat. Nem mondja ki, nem szegezi nekünk a kérdést, de mégis érezzük tőle, hogy bizony nem vagyunk eleget a természetben, a zöld környezetben, sőt, még csak a szabad levegőn sem. Ez nem egy self-help könyv, nem mondja meg, hogyan tegyük jobbá az életünket vagy hogy szakítsunk időt több levegőzésre. Kutatásokat gyűjt össze, kérdéseket tesz fel, amiket megválaszol, tényeket közöl. Azt, hogy mit kezdünk ezzel a tudással, nekünk kell kitalálni. Nem ad egy egzakt választ, sőt, meg sem próbálja megmondani, mit kellene tennünk, ennek ellenére mégis kivált belőlünk valamit, nem érezzük tőle semlegesen magunkat, és ez már valami!

Persze nem lettem ettől az egésztől nomád faölelgető, ugyanúgy egy irodában ülök, és egész nap a gépet bámulom, sőt van, hogy a teljes munkaidő alatt ki sem megyek az épületből. De talán pont ezért, mert tudom magamról, mekkora pincebogár vagyok, jobban értékelem a kint töltött időt. Habár nem olvastam még sok hasonló könyvet, úgy hallottam, a kategóriájában kiemelkedő, és én is nagyon hasznosnak éreztem. Ha érdekel valami ilyesmi, és szívesen olvasnál angolul, mindenképpen ajánlom, egy kis tudás sosem árthat.

Szerző

Buttercup
Szerkesztő