Oldal kiválasztása

Meg kell hagyni, akció-krimisorozatokból Dunát lehetne rekeszteni az amerikai országos csatornák kínálatában, de a SWAT annak ellenére, hogy rendkívül kiszámítható, mégis kellően kiemelkedik ezek közül. Az első és legfontosabb dolog, hogy Shawn Ryan az egyik alkotó – akinek a Kemény zsarukat és Az egységet is köszönhetjük –, a másik, hogy a széria rendkívül kemény témákhoz is hozzá mer nyúlni.

Hondo (Shemar Moore) a kommandó csapat vezetőjeként felelősséggel tartozik nem csak az akciók sikeréért, hanem az emberei életéért és jólétéért is, azonban a város faragni akar a költségekből, és így a kommandónál több ember pozíciója is veszélybe került. Ráadásul Street (Alex Russell), a csapat újonca nagyban összerúgta a port Hondóval, amiről a nemrég börtönből kiengedett édesanyja tehet, aki rendkívül ügyesen manipulálja fiát. Ráadásul Hondo jobb keze, Deacon (Jay Harrington) komoly anyagi gondokkal küzd, mivel útban van a következő gyerek, és a megszorítások miatt a fizetése is megcsappant, ezért olyan lavina indul, ami egész életében gyötörni fogja.

Nos, el kell ismernem, hogy a szériába bevitt átívelő szálak kiszámíthatóak és laposak voltak, és egyszerűen a mostani sorozatos aranykorban szinte már életveszélyes ennyire átgondolatlan szálat belevinni egy show-ba. Ugyanakkor minden egyéb apróság meg zseniális a S.W.A.T.-ban!

Bár a második rész első öt epizódjában visszafogták magukat az alkotók, a további epizódokban már közel sem kímélték a nézőt, és explicit módon megmutatták, hogy a világ bizony sokkal tágasabb annál, mint hisszük! A sorozatban kaptunk mindennapi rasszizmust és szexizmust, síró kommandóst, pálcát törtek az amerikai egészségügy felett, eközben kiálltak mindenki jogaiért. És belegondolva, hogy minden egy főműsoridőben futó országos csatornán, na, ez nem semmi!

Shemar Moore-t kedveltem a Gyilkos elmékben, de amit ebben a szériában művel az magasan a legjobb munkája: igen, ő egy kemény kommandós férfit alakít, de ez nem zárja ki, ha történik valami az életében, akkor elsírja magát, ettől nem lesz kevésbé maszkulin, csak valódi ember Egyúttal remek példaképet mutat a nézőknek, mert ki mer állni abban, amiben hisz, miközben megmutatja, hogy igenis lehetsz ember, lehetsz gyenge néha, de ezzel nem vagy kevesebb.

A sorozat egyszerűen nem azért jó, mert annyira csavaros lenne – mondjuk az akciójelenetek elsőrangúak, és a színészek is igazán kitesznek magukért –, hanem mert hajlandó komoly társadalmi kérdéseket felvetni, amiről kell beszélni, mert ha tetszik, ha nem ez a 21. század!

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.