Miről ismerhetünk meg egy tipikus K-drama sorozatot?
Előző alkalommal betekintést nyerhettetek a K-drama sorozatok változatos világába, melyet ezúttal ezen sorozatok tipikus tartalmi elemeiek listázásával szeretnék kiegészíteni. Mivel szinte futószalagon készülnek, elkerülhetetlen, hogy legyenek bennük ismétlődő elemek. A jellegzetes kamera állásoktól kezdve különböző tartalmi elemeken át sok mindenről felismerhetjük őket, anélkül, hogy értenünk kellene a doramák nyelvét (már itthon is elterjedt a K-dramákra szinonímaként használt dorama kifejezés, a koreai kiejtést imitálva).
Possessed (2019) Netflix K-drama
Elsőként kezdjük a sort a legegyértelműbb elemmel; a történethez elengedhetetlen szerelmi szállal. A legtöbb esetben egy véletlen találkozásból kialakuló kapcsolatból bontakozik ki, például utcán egymásba botlás vagy egyéb tipikus helyzetek. Ezekben a kapcsolatokban később gyakran fény derül egy közös kapcsolódási pontra is a múltból és általában ez alkotja a főszereplők viszonyában a belső probléma forrását. Amennyiben ezen túl tud lendülni az adott páros, happy end lehet a végkifejlet. Ennek a kapocsnak a gyakori formája lehet például a közösen átélt, de sok esetben elfelejtett gyerekkori trauma (What’s Wrong with Secretary Kim?,, 12 Years Promise), melyben a főszereplőknek a traumát is fel kell dolgozniuk.
Hwarang (2016) kosztümös K-drama
Ehhez társul maga a fő megoldandó probléma elem, vagyis a cselekmény, ami általában valamilyen morális dilemmát bontakoztat ki. Irodai vagy rendőr drámák esetében ez lehet például korrupciós hálózat leleplezése (Stranger), vagy egy sorozatgyilkos börtönbe juttatása is (Possessed, Suspicious Partner), családi drámára pedig lehet példa a főszereplő szembesülése saját múltjával; megtudja valódi, korábban előle eltitkolt kilétét (Beautiful Gong Shim, Hwarang).
A cselekményt tovább bonyolíthatják, vagy segíthetik a mellékszereplők, vagyis további (időnként sablonos) karakterek, akik a főszereplőket körülveszik. Gyakran talákozhatunk olyan karakterekkel, akik szándékos köveket görgetnek főszereplőink elé, ezzel további félreértéseket és konfliktusokat hozva a történetbe. Többnyire ezeket a karaktereket egy férleértésből eredő féltékenység és/vagy rosszakarat motiválja. Egyes sorozatoknál ezek a szereplők okozzák a fő konfliktust, ebben az esetben a karakterük komolyan vehető, okos és számító, rossz indulat által vezérelt (The Heirs), de vannak olyan K-drámák is, ahol ezek adják a sorozat szórakoztató elemét, vagy a nevetség (gag) tárgyát a komoly storyline mellett (Strongers Deliveryman, Two Cops).
Six Flying Dragons, kosztümös K-drama a Goryeo kirlyság leváltásáról
Kiemelném még hatalmi játszmákat illusztráló sorozatokat, hiszen ez is egy gyakori téma, legyen szó akár 21. századi chaebol család üzletéről (chaebol=koreai milliárdos, gazdag üzleti csoport tulajdonosának megnevezése), vagy egy Joseon kori uralkodó trónért vívott harcáról (Six Flying Dragons, Hwarang). Ezekben a történelmi drámákban egyértelmű okokból kifolyólag a hatalmi harc kerül a középpontba (Itt szeretném zárójelben megjegyezni, hogy a tradícionális hanbok ruhák és korabeli épületek képi világa minden esetben említésre méltó).
A latin-amerika szappanoperák és török társaiktól eltérően a fordulatok és „játszmázások” száma nem egyenlő a végtelennel, hiszen a K-drama sorozatok általában beleférnek 16-20 részbe, és nem három éven át kínozzák a nézők idegeit Izaura döntésképtelenségével. Ebből kifolyólag is épp megfelelő időre ragadják magukkal a nézők figyelmét, hiszen mint minden történetben, úgy a Koreai sorozatokban is megtalálható a klasszikus elbeszélés 5 eleme, vagyis a bevezetés, bonyodalom, tetőpont, fordulat és megoldás, ami akkor teljes, ha a főszereplők és a mellékszereplők közti szálak is rendbe jönnek.
Szerző
- Szerkesztő
