Talán még sokan nem hallottatok róla, de az utóbbi évtizedben világkörüli útra indult a ‘Korean Wave’ vagyis a ‘koreai hullámnak’ elnevezett trend térhódítása. Legyen szó akár kultúráról, szépségiparról, divatról vagy zenéről, a koreai művészek, előadók és termékek iránti érdeklődés folyamatosan növekszik az 1990-es évek óta. Mára már többszáz milliós tömegeket mozgat meg a hatalmas hype, amiből a filmipar sem kivétel, hiszen Koreában futószalagon gyártják a sorozatokat. Sőt, többeket már itthon is forgattak!
De kezdjük csak azzal a kérdéssel, hogy mit is jelent az, hogy K-drama? A ‘K’ kifejezés Korea rövidítése (egyértelműen), ezzel jelezve a ‘dráma’ műfaj koreai megfelelőjét. (És hasonlóan a K-drámákhoz, a ‘koreai hullám’ részeként más területeken ugyanígy szerepel ez a jelző, például a szépségiparban K-beauty néven, zenei műfajok között pedig K-popként ismerkedhetünk meg vele.)
Ezután jöhet a következő kérdés; hogyan kerül el hozzánk ez a műfaj? A népszerűség Kínából ered, ahol sokmilliós tömegek rajongtak az első sorozatokért. Majd Kínán keresztül a környező ázsiai országokban is rövid idő alatt hatalmas hírnévre tettek szert. Innen aztán a folyamatosan növekvő érdeklődésnek köszönhetően az arab országoktól kezdve Európán át már Amerikában is rendszeresen vetítik őket többek között. Az elmúlt 2-3 évben a Netflix már saját produkciókat is forgatott a legismertebb koreai színészekkel. Például a What’s Wrong With Secretary Kim? című office romance Park Seo Joon-nal a férfi főszerepben, aki idén egy Cannes-i Filmfesztiválon díjazott koreai rendező filmjében is szerepel.
Ugyan egyre több fontos társadalmi kérdéseket és problémákat felvető témát feldolgozó K-drama készül, egy tipikus, klasszikus értelemben vett K-drama pillanatok alatt felismerhető, jellegzetes elemeket tartalmaz.
Először is szükség van egy bonyolult szerelmi szálra (többnyire vagy romcom vagy drámai formában), és tulajdonképpen erre a vezérfonalra a építve a történet kibontakozását láthatjuk, melyben a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Ugyan egyes elemeiben vissza köszön a latin-amerikai szappanoperákra jellemző dinamikus fordulatok és nehezen megfejthető viszonyok hálója, összességében egy friss, új megközelítés és történet megjelenítés, 16 epizódba sűrítve. A paletta hihetetlenül széles körben mozog; a klasszikus koreai történelmi eseményeket megelevenítő kosztümös történelmi drámákon át (Love in the Moonlight, 2016) a bürokrácia ellen harcoló köztisztviselőkön keresztül (Stranger vagy más néven Secret Forest, 2017) a gimis szerelmi sztorikig (Dream High, 2011) minden végtelen mennyiségben érhető el.
Stranger / Secret Forest promó poszter az eredeti hangul koreai feirattal
Fontos még megjegeznem, hogy a koreai sorozatok képi világa szinte mindig tökéletes, hasonlóan a Hollywood-i filmekhez. Innen is származik a ‘hallyu’ kifejezés ami egyszerre Hollywood és egyben a koreai hullám (korean wave) összefoglaló neve is. Maga a ‘hallyu’ mint kifejezés ma már az egész koreai szórakoztató iparra is kiterjed. Hozzánk talán ebből elsőként Psy jutott el a ‘Gangnam Style’ című “világklasszis” popzenei slágerrel. Azóta többen is próbálkoztak, de a legnagyobb áttörést a BTS, vagyis a 7 tagú Bangtan Boys K-pop boyband hozta, akik világszerte teltházas koncerteket adnak, ezzel is hirdetve az Unicefet is támogató pozitív üzeneteiket.
Bevallom én őszinte rajongója vagyok ezeknek a történeteknek, hisz az esetek többségében a jó mindig felülkerekedik, a gonosz elnyeri méltó büntetését, a problémák mindig megoldódnak és a szereplők is egymásra találnak. Röviden és tömören, egy true happy ending 🙂
Ezzel a rövid felvezető összefoglalóval szeretnélek titeket arra biztatni, hogy nézzetek bele. A Netflixen és a legnépszerűbb koreai TV csatornákon kívül a Viki TV streaming platformon lehet őket ingyenesen utolérni.
Szerző
- Szerkesztő
