Érdekes, hogy míg a könyveket szinte a megjelenésük után azonnal elolvastam, a sorozatot az első évad után abbahagytam, így most nyár lévén elővettem, hogy bedaráljam az egész sorozatot – annak ellenére, hogy az utolsó évaddal a rajongók nem túl elégedettek.
Dexter Morgan (Michael C. Hall) a Miami Rendőrség vérmintaelemzője nappal, míg éjjel egy igazi ragadozó, akit a Hold hív elő, és aki a gyilkosság ösztönének engedelmeskedik. Ám Dexter egy jólnevelt szörnyeteg, akit a nevelőapja, a rendőr Harry Morgan (James Remar) tanított ki arra, hogy ne kapják el, és hogy Dexter akár lehet a sors keze is, aki azokat a rossz embereket kapja el, akik kicsúsztak a rendszer kezei közül. Így hát Dexter nappal elemzésével segíti a rendőrség munkáját, akik közül az egyik kiválóság a húga, Debra (Jennifer Carpenter), éjjel pedig utánajár azoknak az embereknek, akik, nos, akiket ki kell vinni a szemétbe.
Miami pedig a gyilkosok melegágya, ahol évente több ezer embert engednek el csupán azért, mert nem férnek el a börtönökben. Azonban Dexter a kisebb ügyek mellé kap egy igazán nagyot, a hűtőkocsis gyilkost, aki játékra invitálja jól nevelt szörnyetegünket. De vajon Dexter Morgan képes lesz megálljt parancsolni ösztöneinek, vagy maga is csatlakozik miami legbrutálisabb sorozatgyilkosához.
El kell ismerni, Jeff Lindsay könyvei tényleg arra kívánkoztak, hogy megfilmesítsék őket, és az, hogy inkább tévésorozatba oltották, csak hab a tortán. Rengeteg időnk van megismerni Dextert, belső monológjain és a világhoz való viszonyulásán keresztül, ami egyszerre ijesztő, rideg és olykor igazán vicces is. Dexter akként látja az emberek, amik, nem táplál irántuk különösebb érzelmeket, mert nincsenek neki – ahogy a sorozatban többször megemlíti, ha tudna szeretni, akkor Debra lenne az, akit szeret.
Michael C. Hall színészkedését már a Sírhant művekben megcsodálhattuk, és a színész a Dexterben teljesedik ki igazán, lenyűgöző az a joviális mosoly, amit mindig az arcára erőltet, elhiszem neki, hogy valójában egy lelketlen, ám kezes szörnyeteg. Egyértelmű kedvencem Debra – imádom a szókimondását –, és az őt alakító Jennifer Carpenter játéka, aki úgy képes nőiesen viselkedni, hogy közben egymás után ontja a káromkodásokat – egyúttal egy remek példa arra, hogy igenis lehet kissé alpári női karaktert alkotni, aki nő marad, és ezért is átlátszó, mikor egy férfi karaktert egyszerűen egy színésznővel játszatnak el, nem változtatva a karakter jellemén.
A Dexter sorozat ráadásul remekül illik a nyárhoz, hiszen a hőségtől fuldokló Miamit néha mi is érezhetjük egy-egy európai hőhullám során, miközben az éjszakai hívogató hűvösség tovább csábít minket a darára.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
- Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
- Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
- Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
- IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!