Vannak örök érvényű sorozatok, amik átívelnek generációkon, mégis képesek azt a mondanivalót eljuttatni nézőiknek, amit az eredeti közönségnek. A Veronica Mars is pont ilyen sorozat, azon túl, hogy főhősünk erőt adhat a mindennapokban, még ráadásul pimaszul vicces, és krimi sorozatok megszégyenítő módon fordulatos.
Veronica Mars (Kristen Bell) valaha a gimi népszerű diákja volt, köszönhetően annak, hogy a város, az az Neptun legelőkelőbb családjának fiával, Duncan Kane-nel (Teddy Dunn) járt, miközben a nővére, Lilly (Amanda Seyfried) volt a legjobb barátnője. Plusz, Veronica apja volt a kisváros seriffje, így bár nem voltak szupergazdagok, mégis befogadta őt az előkelőség – legalábbis addig a napig, amíg ez kényelmes volt nekik.
Miután Lilyt holtan találták a Kane család otthonában, Veronica apja folytatta le a nyomozást, és ellentmondásokat vett észre a szülők vallomásában, amiért is Lily apja, Jake Kane (Kyle Secor) lett a fő gyanúsítottja. Veronica egyszerre vesztette el a legjobb barátnőjét, apja a seriffségét, a házukat, miközben az anyja is lelépett, és ráadásul egy party után arra sem emlékszik, hogy miért hevert a bugyija a padlón. Sok ez egy kicsit igaz?
Nos, Veronica azonban úgy döntött, hogy nem hagyja magát, ahogy az apja sem, aki magánnyomozói irodát nyitott, és egymásra támaszkodva szembeszálltak a rosszindulatú közösséggel, miközben egyik sem tett le arról, hogy megtalálják Lily Kane gyilkosát, az igazit!
Nehéz nem szuperlatívuszokban beszélnem a sorozatról, különösen az első évadról, ami szerintem egy az egyben a tökéletes sorozat iskolapéldája. Azt gondolná mindenki, hogy ez egy butus tini sorozat – valószínűleg pont azok, akik a Buffy, a vámpírok rémét is annak könyvelték el – nos, nem is tévedhetnének nagyobbat! Igen a gimnáziumban játszódik, igen, tinik vannak benne, meg felnőttek, bűneset, nevetés, kaland, romantika, dráma, és egy olyan szintű életigenlés és harcosi szellem, amit kevés széria tudhat magáénak.
Veronica Mars megjárta a poklot, és elvesztett mindent, szó szerint mindent, mégis talpra állt, és harcolt tovább. És hogy honnan merített ennyi erőt? Sehonnan, egyszerűen csak nem volt más választása, és ez talán tanulságul szolgálhat mindenkinek, mert igen, van az a pont, ahol a talaj kicsúszik a lábad alól, és ahol minden összeesküdik ellened, de ez az az pont, ahonnan teljes szabadsággal fel tudsz állni!
Rob Thomas olyan sorozatot alkotott, amire nemcsak ő, hanem minden résztvevő büszke lehet: a színészek remekelnek, még a csip-csup bűnügyek is tanulsággal szolgálnak, miközben olyan komoly kérdésekkel operál, hogy hol kezdődik a szülőség, vagy mi engedhető meg a nagyobb jó érdekében. Ez az a sorozat, amit mindenkinek egyszer az életében látnia kell, és garantálom, hogy ezután többször is megnézi.
Ha ezt a sorozatot középiskolás koromban láttam volna, valószínűleg nekem is könnyebben ment volna a gimi, mivel foglalkozik a tinik problémájával, nem bagatellizálja el azokat!
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback