Oldal kiválasztása

De nehezen mennek nekem manapság ezek a Trónok harca beszámolók, míg korábban tűkön ülve vártam a szériát, azóta az elmúlt évadokban inkább félelem tölt el egy-egy epizód előtt. És bár valahol élveztem az előző csatát, a butaságokat kevésbé, és azt kell mondjam, ebben az epizódban is a butaságé a főszerep, nem a sárkányoké, nem a királynőké, hanem a színtiszta butaságé.

Deresben mindenki ünnepel, hiszen Aryának köszönhetően legyőzték a halált: az Éjkirályt és a holtak seregét, és már csak egy küzdelem választja el őket a nyugodt békeidőktől. De Daenerys nem felhőtlenül boldog, mivel Jon óriási sikert aratott, és mindenki őt ünnepli, miközben senki sem beszél arról, hogy mekkora áldozatot kívánt ez. A királynő továbbra is teljes engedelmességet vár el Deres lakóitól, azonban pont Jon az, aki ezt megszegi, és olyan események láncolatát indítja el, ami nemcsak a Starkok végét jelentheti.

Eközben megindul a sereg délre, hogy megütközzenek Cersei-el és az őt védő 20 ezer arany kompániával, azonban Daenerys és csatlósai olyan kelepcébe sétálnak, amire nem számítottak, és sokkal többet veszítenek egy csatánál.

Sajnos nem ez lesz az az epizód, ami kihúzza a nyolcadik évadot meg úgy az egész Trónok harcát a slamasztikából: buta döntések, kifordult szereplők és logikai hibák sora jellemzi azonban ezt a részt, és az internetet látva nem én vagyok az egyetlen, aki ezt így gondolja.

Sajnos, mióta Martin könyvei lehagytuk, az író és rendezőpáros nem igazán találja a helyét, miközben a Trónok harca világának ellentmondó események történnek az utóbbi évadokban. Ráadásul főbb szereplőink szó szerint kifordultak önmagukból és a korábban oly szép karakterívek a kukában landoltak. Talán még Jamie Lanniester az, ahol az ív tovább halad, mindenki másnál valahol réges-rég elveszett – igen Tyrionnál is, pedig ő az abszolút kedvencem, és az ő jelenetei még mindig szuperek.

Továbbra is fenntartom, hogy pár jó jelenetet leszámítva az epizódok gyengén teljesítenek, nincs bennük kohézió, és csupán csaponganak a fan-service és az írói önkény között.

Kár érte, kiváló ügynök volt!

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.