Majdnem hatszáz nap várakozás után elérkezünk ehhez is: egy epikus sorozat utolsó vadához, ami bár nem volt epikus, tökéletesen beleillett abba, amit már megszokhattunk a Trónok harcától.
Az epizód történetéről kissé nehézkes írni, mert ami már szót érdemel, az igen durva spoiler, a többi meg… nos, a többi meg egyértelmű: mindenki, de tényleg mindenki elindul Deresbe, a sárkányok, a Makulátlanok, a dothrakiak, Havas Jon és a saját emberei, meg azok emberei. Ennek megfelelően láthattunk pár igazán szép és felemelő pillanatot, hiszen itt kezdődött minden kalandunk, itt voltak utoljára boldogok a Starkok, és persze itt látták utoljára egymást. A Starkok összeborulása bár nem az volt, amire számítottam, de pont ez a meglepetés volt igazán bájos és szerethető nézőként.
Korábbi ellenségek fogtak össze annak érdekében, hogy legyőzzék a küszöbön álló veszélyt, és most már nem csak mi, nézők tudjuk, hogy leomlott a Fal, hanem főhőseink is szembesültek a ténnyel, hogy itt bizony közeleg a tél, és benne minden iszonyat.
Szó szerint kaptunk egy amolyan felvezető epizódot, amivel ismét felvehettük a szálakat, néha olykor komótosan, néha meg belecsapva a lecsóba, de ez teljes mértékig beleillik a széria stílusába – eddig minden évad kezdet így működött, kicsit beolajozták a nézőt a nagy dolgok előtt!
Külön dicséretet érdemelnek a készítők, mert bár évadok óta zavaróan sok szálat rángattak egyszerre, ezeket kellően leépítették, így két fő szálunk maradt: Deres és Királyvár – utóbbinál szintén zajlanak az események. Cersei most sem hazudtolta meg önmagát: szövevényes és ravasz tervek vannak a fejében, ez már most látszik, de hogy mi miután következik, az már megjósolhatatlan (és itt már a könyv sem képez mankót a számunkra).
Külön öröm volt látni Cersei – és persze Lena Headey játékát – miközben egy arrogáns férfival (értitek, mikor értitek) szócsatát vívott, és hiába a közeledő halál, Westeros királynője ugyanúgy a jövőben tekint, túl a Másokon, túl a pusztításon, túl mindenkin.
Egy szó mint száz, a Trónok harca utolsó évadának első epizódja szépen feltette a lécet, és kellő pihenést adott a nézőknek a nagy események előtt, és, ennyi várakozás után, ez így jó.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő
Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.
Korábbi cikkek
Akciófilm2023-03-24Csak a dínók számítanak – 65 (2023)
Dráma sorozat2022-12-30Vaják: A vér eredete (2022) – 1. évad
Dráma sorozat2022-06-21A királyság (2009), 1. évad
IDW2022-06-09Transformers: Éljen Megatron!
Trackback/Pingback