Oldal kiválasztása

Steampunk, Peter Jackson, városok kerekeken, alkatrészek, badass légkalózok, szuper, nem? Nem feltétlenül. Olyan lehetőségek vannak egy ilyen világban, amiket nem szabad kihagyni, amiket ki kell dolgozni, és meg kell mutatni, mert nagyon menő. Ehelyett inkább kapunk egy ugyanolyan sztorit, mint az összes többi…

Történetünk a 21-edik század környékén lezajlott hatvanperces háború után zajlik, mikor a világ országai felrobbantották hatalmas, nukleáris fegyvereiket, a medúzákat, minek következtében majdnem kihalt az emberiség. Ennek hatására a városok egy része a vándorló életmódot választotta, és kerekeken gurulva portyázik és gyarmatosít. Ezek egyik legnagyobbika London, akiknek igencsak fogyóban vannak a készleteik, és nem tudják, hogyan oldják meg a helyzetüket. A város leghíresebb régésze, Thaddeus Valentile (Hugo Weaving, akinek nem tudnak leszállni a rosszfiús ábrázatáról), abban látja a megoldást, hogy térdre kényszerítik a letelepült, nem mozgó, klasszikus városokat, akik felhalmozták a készleteiket, úgy élnek, ahogy a múltban is, és nagy fallal védik magukat a mozgó szomszédaiktól. Egy titkos valamit épít a bazilikában, amiről senki nem tudja, mi lehet, csak azt, hogy egy energiaprogram, amivel „megmentené” magukat. London magába olvasztja a kisebb városokat, üldözi, felfalja őket, a lakosokat befogadja, a gépet pedig szétszedi, azzal táplálja a motorját. Egyik ilyen bekebelezés során kerül a városra Hester Shaw (Hera  Hilmarsdóttir), aki az első adandó alkalommal rátámad Valentine-ra, és azt állítja, hogy a férfi megölte az anyját. Valentine egyik nagy rajongója, a British Museumben dolgozó Tom (Robert Sheehan) a menekülő lány után ered, hogy elfogja a bűnözőt, de mivel túl sokat hallott, a nagy régész őt is lelöki Londonról. Tomnak tehát egyetlen lehetősége, hogy a lányhoz csatlakozik, és megpróbál valahogy eljutni egy kereskedővárosba, amivel visszajuthat az otthonába. Útjuk összehozza őket a „Gurulásellenes ligával”, akik a letelepült városok védelmében meg akarják állítani Valentine-t, és gonosz terveit.

Nem fogok kertelni. Ez a történet rettenetesen középszerű. Mindent előre lehet sejteni, olyan a sztori, hogy ha kivesszük belőle a steampunk menőségeket, bármelyik újonnan induló sci-fi lehetne, nincs benne izgalom és fantázia. A szereplők is rettenetesen sablonosak, hiába alakít Weaving szuperül, mint mindig, megint csak a megalomán gonosz lesz, akit már megszoktunk. A főszereplőkről ne is beszéljünk, akármelyik másik filmbe áttehetnénk őket, semmi nem változna. Oké elismerem, Hester elég vagány, és ennek örülünk, de körülbelül ennyi. Anna Fang (Jihae) hiába rohadt menő, és ha egy magas, vékony akrobata lennék, cosplayezném azonnal, sajnos a legsablonosabb légkalóz, akit csak ki lehetett találni. A bandájáról elmondható ugyanez.

Amellett, hogy a szereplők meg a sztori is ennyire üres, külön idegesítő néhány jelenet, amikről egy az egyben a Star Wars: Egy új remény jut eszembe. Nem tudom, hogy ezek szándékosak voltak-e, vagy hogy csak nekem jött le ez belőle, de nagyon furának találtam.

Ami viszont a legjobban idegesít, hogy ez egy fantasztikus film lehetett volna. Olyan világa van, amit azonnal megvettem, ami eredeti és vagány, és ó, mondd, miért nem derült ki róla semmi? Ennek a világnak a történelme, a városok kialakulása, a működésük, hogy miképp hat ez az életmód a társadalomra, hogy miért döntöttek úgy az emberek, hogy ezt választják? Annyira érdekelt volna, hogy miben más egy guruló város azon kívül, hogy, ja tényleg, gurul. Az urbanisztika tanszéken diplomázok, úgyhogy különösen érdekel a városépítészet, ezek a struktúrák, és imádom a steampunkot, úgyhogy kérdem én, miért nem lehetett ezzel egy kicsit többet foglalkozni? Annyira érdekes, és annyira izgatja a fantáziámat még mindig, annak ellenére, hogy a készítők ezt jól letojták, hogy elhatároztam, elolvasom a könyvet. Még az is kiderülhet, hogy a történet, és a szereplők is többet rejtenek, csak nem fért bele a filmes játékidőbe. Ez a film elhúzta előttem a mézesmadzagot, de nem volt a végén méz, csak egy közepes minőségű, az Aranyiránytűhöz hasonlóan kidolgozatlan, az uncsi részekkel foglalkozó valami. Miért nem tudunk rendes  steampunk filmet forgatni? Valaminek be kell töltenie bennem az űrt, amit ez a film okozott, úgyhogy ha tudtok klassz steampunk városos filmet/könyvet/játékot, ne tartsátok magatokban!

Ne értsétek félre, ez nem egy rossz film. Ez egy okés film, amit megnézünk egyszer, és élvezünk. A látvány gyönyörű, olyan szép és kidolgozott rombolást, gépi működést, szétzúzást kapunk, amilyen csak szem-szájnak ingere. Van erős, független női főszereplőnk, és sablonos, de akkor is menő léglázadónk. Lebegő városunk, bizarr, de nagyon érdekes „apa-lánya” kapcsolatunk, és ebből adódó tök okos konfliktusunk (amit ahogy Scope barátnőm fogalmazott, meg lhetett volna beszélni egy pohár tea és gépzsír mellett, és mindenki boldog lett volna, de mindegy). Ez egy nagyon látványos, vagány, és érdekes, mély és eredeti dolgokat felvillantó film. A probléma csak az vele, hogy az unalmas részeivel foglalkozik.

Kicsit rosszul is érzem magam amiatt, hogy itt szidom, mert őszintén, én sem tudnám megmondani, hogy lehetne ennyi időbe mindazt beletenni, ami engem érdekelt, és még cselekményt is csinálni, hogy ne legyen törióra az egész. Ennek ellenére azért nem tartom lehetetlennek, és én már attól boldog lettem volna, ha kicsit több szó esik róla. Csak egy picit, na.

Vannak viszont benne jó kis utalások a mai világunkra, és az internetes „berendezkedésünkre”, amik nagyon viccesek, és nagyon ütnek, de csak a háttérben vannak elhelyezve, nem is esik szó róluk, éppen ettől olyan erősek (ha láttad a filmet, akkor az „amerikai istenekre” gondolok).

Kiknek tudnám ajánlani? Igazából mindenkinek akit érdekel a fantasy, a sci-fi meg a steampunk, mert egyszeri megnézésre, szórakozásra nagyon jó, csak ne várjunk tőle túl sokat. Még akkor is ajánlom, ha egy hozzám hasonló steampunk rajongó, építészeti érdekeltségű egyén vagy, mert talán benned is megmozgat valamit, és elkezdesz kutakodni hasonló alkotások iránt, és talán együtt megtaláljuk az „igazit”.

Szerző

Buttercup
Szerkesztő