Tobias Sammet a metál német színterének egyik vezető alakja már a kilencvenes évek óta. Először a kezdetekkor power vonalban utazó Edguyjal robbant be a köztudatba, majd létrehozta saját projektjét, az Avantasiát. Ezt a formációt nem zenekarnak nevezném, hanem inkább szupercsapatnak, amiben vendégzenészek egész széles skálája mutatkozik be, köztük leginkább különféle, más bandákból ismert énekesek. Az Avantasia is immáron húsz éve operál, és a pénteken megjelent, Moonglow címre hallgató lemez már a kilencedik mestermű a palettán – és az előbbi szóhasználatommal egyáltalán nem túloztam!
Rögtön bele is vágunk a közepébe, hiszen a Ghost In The Moon egy énekes-billentyűs betéttel kezd, majd egy középtempójú, tipikus Avantasia himnusszá növi ki magát. Ezután a Book Of Shallows már sokkal keményebb, és a négy felvonultatott énekes szuperül kiegészíti egymást. A két kislemezként megjelentetett nóta következik, először az album címét viselő Moonglow, az egyszerre angyali és erőteljes Candice Night vendégszereplésével, majd jön a lemez első és egyetlen tíz percen felüli eposza, a The Raven Child – ez a darab egy igazi utazás, elejétől végéig, és elfoglalhatja méltó helyét az olyan mesterművek mellett, mint a Let The Storm Descend Upon You, vagy a The Scarecrow. Ezt követően újra ütősebb vizekre evezünk a Starlight személyében, ami ugyan rövid, de annál nagyobb nyomot hagy maga után, és ezt a számot biztosan hangosan fogjuk üvölteni a koncerteken, ha eljátsszák majd. Ehhez képest az Invincible egy lassú, zongorás darab, először komolyabb enyhülést hozva az albumon, és mind Geoff Tate, mind Sammet meg tudja mutatni, milyen fábol faragták az ő hangszálaikat.
Az Alchemy ismét egy hosszabbra nyúlt darab, enyhén goth beütéssel, és egy zúzós fő riffel, amivel szemben a kórus már lágyabb. A The Piper At The Gates Of Dawn a címje alapján korábban is felkeltette az érdeklődésemet, és kellemesen meg is lepett, hiszen nem számítottam arra, hogy egy ilyen erős power dal kerekedik majd ki belőle, amiben ráadásul hat énekes is megcsillogtatja a tudását. Egy ilyen epikus költemény után egy középtempójú himnusz következik a Lavender személyében, ami roppantul fülbemászó is egyben. A Requiem For A Dream szintén egy zsákbamacska dal, ami cselesen lassan indul, de a végére egy kőkemény power számmá növi ki magát. Unalmas továbbra sem lesz az album, hiszen a végére bedobtak egy feldolgozást is a Maniackel, a sort pedig a bónusz felvonásként kiadott Heart zárja, ami egy korábbi lemez, a The Mystery Of Time dalaira hajaz, és a kevés olyan darabok egyike, amiben csak Sammet hangját hallhatjuk.
Sammet nem arról híres, hogy összecsapott munkát adna ki a kezeiből, és a Moonglow is igazán sokáig váratott magára, de panaszra aztán semmi okunk nem lehet. Az album minden egyes dalában ott van a klasszikus Avantasia esszencia, mind a power, mind a szimfonikus korszakból, azonban ezt minden egyes alkalommal tovább is gondolják, és tesznek bele valami újat – akár egy hangszert, egy eddig szokatlan melódiát, vagy egy eddig nem szereplő énekest –, amitől izgalmas és egyedi marad a végeredmény. Kevés olyan banda vagy projekt van, ahol összhangba tudják hozni a múltat a jelennel és a jövővel, de az Avantasiának ez most is sikerült.
A Moonglow az egyik olyan idei alkotás a metál színterén, amit nagyon vártam, és nem csak nálam volt nagy felhangja. Harmadik meghallgatásra is azt tudom mondani, hogy év albumja esélyes nálam, de szerintem ezzel nem leszek egyedül. A héten lesz még két megjelenés, amire szintén nagyon kíváncsi vagyok, meglátjuk, utána mennyiben változik a véleményem!
Dallista:
- Ghost In The Moon
- Book Of Shallows
- Moonglow
- The Raven Child
- Starlight
- Invincible
- Alchemy
- The Piper At The Gates Of Dawn
- Lavender
- Requiem For A Dream
- Maniac (Michael Sembello feldolgozás)
- Heart (bónusz)
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
Trackback/Pingback