Az Odaát tizennegyedik évada az ilyenkor szokásos, hatalmas függővéggel szakadt félbe karácsony előtt, és nagyjából egy hónap kihagyással, amerikai idő szerint most csütörtökön folytatódott. A fonalat egy az egyben onnan vették fel, ahonnan anno abba maradt, és szerencsére a folytatás is pont ugyanolyan ütősre sikeredett, mint a midseason finálé. Volt itt sírás-rívás, körömrágás, és a kritika szempontjából is bőven van mit kibontani itt.
Sam (Jared Padalecki), miután Mihály ismét átvette Dean (Jensen Ackles) felett az uralmat, a lehető legrosszabb pillanatban, gyorsan kieszel egy tervet arra, hogyan szólítsa meg az elméje legmélyébe zárt bátyját ahhoz, hogy el tudják zavarni az arkangyalt. Sam Castiel (Misha Collins) és Jack (Alexander Calvert), valamint egy masina segítségével kapcsolatba is tud lépni Deannel, ám nehezebb dolguk akad mind Mihállyal, mind a mélyen illúziókba borított Deannel mint gondolnák. Az idő közben szorít, hiszen az arkangyal csatlósai a bunker felé tartanak, és a Maggie (Katherine Evans) által irányított kis vadászcsapat nem tudja túl sokáig visszatartani őket.
Az első és legszembetűnőbb pozitívum, amit az epizód kapcsán el tudok mondani, az a számtalan visszautalás az előző szezonokra. Sajnos néha úgy tűnik, mintha az alkotók elfelejtenék, mi történt pár évvel ezelőtt, nem csak bizonyos karakterek, de konkrétan a sorozat által évek alatt felhalmozott tömérdek mitológia terén is. Ezúttal csekély negyvenöt perc alatt láthattunk visszatekintést a harmadik, negyedik, sőt a kilencedik évadra is. Itt azonban nem állunk meg, hiszen még a való életre is hivatkoznak egy jelenetben, amiben ügyesen elrejtettek egy, az egyik színésszel kapcsolatba hozható tárgyat is.
Előtérbe került a család témája is, ami ugyan egy nagyon gyakori, visszatérő motívuma a sorozatnak, akkor is jó látni, hogy újra és újra előveszik az írók. Ezúttal Sam és Dean, valamint Castiel és Jack kapcsolatára volt kihegyezve a cselekmény, a kettőből is inkább az elsőre. Azt már régóta tudjuk, hogyha az egyik Winchester srác bajba kerül, a testvére mindent megmozgat annak érdekében, hogy segítsen rajta, és ez most is így volt. A jelenet, amikor Sam próbálja ráébreszteni az álmaiban rekedt Deant arra, mi is folyik körülötte, roppantul megható, és egyértelműen a rész egyik csúcspontja.
A miheztartás végett az írók még a végére is betettek egy cliffhangert, hadd örüljön a nép. Én most kivételesen nem tudok morogni miatta, hiszen egy hónapnyi uborkaszezon után csak táplálja a hype-ot a széria iránt.
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
