Aki már találkozott a Fate-széria bármelyik darabjával, az annyit biztosan tud róla, hogy a sorozatok alapjául az azonos nevű játékok szolgáltak, amik ugyan már nem annyira maiak, viszont szórakoztatóak. Viszont, hogy az újabb generációt is bevonzzák, kihoztak telefonra is egy játékot, még több történettel és legendás alakokkal. Ez pedig a Fate/Grand Order.
Ahogyan egy korábbi cikkben szó esett róla, a történet Chaldea-ban kezdődik, ahol az általunk kiválasztott mesterjelölt révén először megismerjük a harc alapjait, majd egyből bele is kerülünk fulladás szintig a mélyvízbe, mikor is egy szabotázs miatt egy meghibásodott szingularitásos idősíkba kerülünk Mash-al és Fou-val, valamint pár eléggé ellenséges servantal, akik a fejünket akarják.
Innentől persze nincs megállás fel kell kutatni az anomália okozóját – ami általában egy korruptá vált Szent Grál és a vele kapcsolatos servant -, és lehetőleg minél hamarabb ki kell iktatni. Ennek a segítségére vannak az általunk megidézhető servantok hosszú sora – valamint a játékostársak -, akiknek erejét szabadon használva ugrálhatunk a történelem különböző helyeire, különböző időkben, hogy kiiktassuk az emberiség végét jelentő megrontó hatalmat.
Jó ázsiai játékhoz mérten két dolog egyből szemet fog szúrni az újonnan érkezőknek. Az első a jól felépített világ, történet és karakterek. A készítőknek külön pirospont jár azért, ahogyan a különféle korok hőseivel bántak, és ezeket hogyan tették egymás mellé. Elsőre persze érdekes Siegfried és Szent György (vagy inkább Georgius) kettőse, de mivel mind a ketten udvarias, alázatos természetű sárkányölők, igy remekül megférnek egymás mellett – még akkor is ha más vallás/mitológia/mondakör részei is.
A harcrendszer egyáltalán nem vészes, nagyon hamar bele lehet jönni – csak arra kell figyelni hogy az adott ellenfél ellen a megfelelő harcost állítsuk csatasorba. A karakterfejlesztés lassú, ámde megtérülő alkalmatosság, azonban ez már az idézésről kevésbé mondható el. Ha valaki igazán erős harcosokat akar magának akkor, vagy EX-rangú szerencsével kell rendelkeznie, vagy a zsebébe kell nyúlnia a fizetős idézések végett.
Ha lebontjuk a játékot hagyma módjára, akkor voltaképpen kapunk egy gyűjtögetős tcg-t, aminek jó a története, viszont olyan szintű fanservice-vel operál, ami majdnem lepipálja a legtöbb date gamet. Azt már rég meglehetett szokni, hogy történelmi alakok nemét felcserélik, de az már kissé bökni tudja az ember csőrét, ha mondjuk egy hatalmas hadvezér nevében kapunk egy lenge ruhában feszítő lolit.
Mi kell ahhoz manapság, hogy egy játék népszerű legyen? Sajnos a fanserice nagyon felugrott az első helyre, de mellett hála az égnek még számit az is, hogy jó a történet és élvezhető a játékmenet. A Fate/Grand Order pedig mindezt hozza.
Szerző
-
Alapító és szerkesztő
Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.
Azt tegyük hozzá, hogy ha valaki erős karaktereket akar használni akkor elég értelmesen használnia a 3 csillag és az az alatti Servantokat. Több mint egy év játékidő és rengetek 4 és 5 csillagos servanttal a zsebemben garantálom hogy az arany karakterek majd fele teljesen használhatatlan. Stheno skill készlete megegyezik Euryale-val, de Stheno Noble Phantasm-ja nem okoz sebzést és a debuffokat is csak Male ellenfeleket ellen tudja alkalmazni. A játékot (az alapvető kezdő 4csillagost leszámítva) végig lehet vinni Salem-ig, sőt akár tovább is. Egy 75-ös szintű Cú Chulainn túlélőképessége a játék körein belül jóformán legendás, Robin Hood egy sima 100%-os NP-vel 150-200 ezres sebzést tud kiosztani egy darab (megmérgezett) ellenségnek. Érdemes megnézni Honako Green videóit, egyértelműen megcáfolja a Gacha Hell létezését.