Na, ezt már szeretem! A múltkori rész sikerét egy újabb remek epizód követte ezen a héten. Ezúttal ismét egy idegen bolygóra jutottunk el, ahol egy teljesen hétköznapinak tűnő dolgot fedeztünk fel a szereplőkkel, persze sci-fis tálalásban. A Kerblam!-ban leginkább a nyomozást helyezték fókuszba, ám volt itt egy kis akció is, sőt, érzelmes pillanatokkal is megajándékoztak minket az alkotók. Lehet – sőt, biztos vagyok benne –, hogy korábban mondtam már, de ilyenből kérek még!
A Doktor (Jodie Whittaker) egy rejtélyes csomagot kap, aminek a csomagolásán egy segélykérő üzenetet rejtettek el. A pakk az univerzum legnagyobb kereskedőjétől, a Kerblamtól jött, a Doki pedig, kis csapatával együtt el is indul a főhadiszállásukra, a Kandoka nevű bolygó egyik holdjára, hogy felderítsék, kitől jött az üzenet. Az elosztó központban a két helyi főnök, Judy Maddox (Julie Hesmondhalgh) és Jarva Slade (Callum Dixon) fogadják, akik – a TARDIS team fedősztorijának értelmében – egyből munkába is állítják őket. A tagok külön osztályokra kerülnek: Graham (Bradley Walsh) takarít, Yaz (Mandip Gill) leltáraz, a Doki és Ryan (Tosin Cole) pedig csomagolnak, és pont így fogják tudni szép lassan összeszedni a kirakós darabjait. Arra azonban senki nem számít, ki áll a történtek mögött, na meg arra sem, hogy milyen bonyolult a Kerblam rendszere.
Kérem szépen, így kell jó krimit írni! Bizony, ha eltekintünk a sci-fi elemektől, ez az epizód színtiszta nyomozós kaland, méghozzá egy olyan, amit remekül felépítettek az írók. Látunk itt olajozottan működő csapatmunkát, ám a karakterek egyénileg is kőkeményen odateszik magukat, és egymás nélkül nem, vagy csak nehézségek árán jutottak volna el a megfejtésig. Pazar krimihez mérten a mellékszereplők közül is mindenki gyanús, míg ki nem derül róluk, hogy ártatlanok, a tettes pedig természetesen pont nem az, akire gyanakodtak akár a nézők, akár maguk a Dokiék.
Egy ilyen környezetben játszódó történethez mérten a Kerblam! a való életbeli párhuzamoktól sem volt mentes. Gyakorlatilag az elejétől a végéig találhattunk utalásokat a nagy cégek kapzsiságával, a munkások kihasználásával, a túlzott automatizáció hátrányaival, vagy éppen a nem megfelelő munkakörnyezettel kapcsolatban. Az alkotók igyekeztek finoman körbe járni ezeket a témákat, ahelyett hogy az arcunkba tolnák, ám így lett tökéletes. Maga a főgonoszunk is iskolapéldája annak, hogyan tud – szó szerint – az őrületbe kergetni valakit a munka, és ez hogyan csapódhat le a kollégákon, vagy akár éppenséggel az ügyfeleken.
Örömmel látom, hogy kezdi összeszedni magát a Doctor Who is, azért már épp ideje volt. Remélhetőleg az évad hátralevő három része hasonlóan remek lesz majd!
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
