Nem fogok kertelni, az idei szezonban eddig kétségtelenül ezen a részen nevettem a legnagyobbakat, ugyanakkor némelyik narratív döntés miatt azért húztam is kicsit a számat.
Közeledik a Halloween, amit a srácok nagy lelkesedéssel várnak, több okból is – egyfelől az egyetemen is beöltözhetnek majd, másfelől pedig Pennyék is úgy döntenek, hogy, felélesztve a régi hagyományt, halloweeni bulit tartanak. A problémák ott kezdődnek, amikor Howard Sheldonnak öltözik be, hogy cukkolja barátját, amiért persze Sheldon és Amy azzal vág vissza, hogy ők meg Howardnak és Bernadette-nek öltöznek Leonardék partijára. Mindeközben Penny és Leonard látszólag nem képes megegyezni abban, mikor is csattant el az első csókjuk.
Gyerekek, hadd kezdjem azzal, hogy Emmyt Simon Helbergnek! Simon Sheldon/Jim Parsons imitációja valami zseniális volt, ami, persze, részben a jelmezeseknek/sminkeseknek köszönhető, de akkor is, amit ez a pasi levágott, az valami fenomenális. Minden mozdulata, szava, pici mimikája annyira, de annyira a helyén volt, hogy csak ámultam – meg persze röhögtem. Kétség kívül ez volt az eddigi legjobb húzás a szezonban, úgyhogy az alkotóknak fel kell majd kötnie a gatyájukat, hogyha ezt a jövőben túl akarják ugrani. És igen, Sheldon és Amy is jó volt Howardként és Bernie-ként, de Simon Helbergnek akkor sem értek a nyomába – ez mondjuk nem a színészek képességeinek számlájára írható, hanem arra, hogy egyszerűen a két karakter rosszabb utánzó, mint Howard.
Amúgy itt volt az is, amiért kicsit húztam a számat – bár, visszatekintve, mindenre, ami első megtekintésre nem tetszett, szükség volt, hogy aztán fel lehessen oldani az általuk okozott narratív konfliktust. Mert igen, rossz volt nézni, ahogy Sheldon előbb megsértődött Howardra és Bernie-re, aztán meg Howardék sértődtek meg Sheldonékra, viszont mindez kellett ahhoz, hogy utána Sheldon és Bernie elbeszélgethessen, és rájöjjenek, miben is hasonlítanak – sőt, ha már itt tartunk, az is ügyes volt az írók részéről, hogy kitértek rá, miért is tűnik/viselkedik Bernie néha szemét módon. Szóval visszaszívom azt, amit a bevezetőben mondtam: bár vannak jelenetek, amik elsőre mintha degradálnák a karaktereket, és amik kicsit erőltetettnek tűnhetnek, valójában mindennek funkciója van.
És ez igaz Penny és Leonard szálára is. Bevallom, itt sem örültem először annak az iránynak, amit a sztori felvenni látszott, mert úgy tűnt, megint afelé haladunk, hogy „jaj, de vacak is valójában Penny és Leonard kapcsolata, nevessünk rajtuk együtt!” Azonban szerencsére nem ez lett a végkifejlett: ugyanis végül kiderült, spoiler alert, hogy Penny azért próbálta tagadni az első igazi csókjukat, mert szégyellte azt, és szerette volna, ha valami őszintébb, valami igazibb lehetne a kettejük közt először elcsattant csók.
Így hát mindent egybevetve azt kell mondanom, hogy ez az epizód nem csak vicces, hanem okos és megható is volt, aminek nyomán talán nem túlzás azt állítanunk, hogy ez a szezon eddig legjobbja (ami véleményt amúgy az IMDb felhasználói is osztani vélnek, hiszen ez a rész jelen pillanatban 8,5 ponton áll, míg az évad második legjobbja mindössze 7,6-on).
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
