Híres vagyok arról, hogy a legrosszabban is megtalálom a szépet, ami miatt más bosszankodik azt én megpróbálom értékelni. Conveteránként — igen, lassan a köztudatba kerül ez a kifejezés is — nagyon nehéz nekem újat mutatni, ha conról beszélünk, és sajnos a Mondocon csak erőlködve próbálkozik. Ezt az igyekezetet pedig megpróbálom értékelni és a maga módján élvezni, azonban egyre keserűbb az a szájíz, amit egy – egy ilyen esemény hagy maga után. Azt viszont leszögezném, hogy egy ilyen rendezvény lebonyolítása maga lehet a pokol, senkinek nem lehet megfelelni, mindig lesz, aki elégedetlen, ezért én nem is a szervezést próbálom nézni jelen esetben, mert azt boncolgathatnám karácsonyig. A kérdés az, hogy milyen volt hangulat a légkör? Lássuk is az idei nyári Mondocon vasárnapi napját.
Fesztiválos. Mármint, ami engem érintett. Pokrócon ülős, piknikezés a szabadban, családias hangulatban. Azonban a con utáni kommentekből rájöttem, amik sok balhéról és konfliktusról számoltak be, hogy mi valószínűleg a kis Marvel, Steven Universe csapatunkkal egy rózsaszín gömbben ültünk, mert ezekből a vitákból, mi semmit nem érzékeltünk. A “Free Hugos” emberek illedelmesen jöttek oda fotót, vagy ölelést kérni, mindenki más is roppant kedves volt és nagyon jól esett a megannyi dicsérő szó, ami csapatunkat és cosplayeinket érte. Persze az egész hangulatot megfejelte, hogy nyár van, szabad tér, jó idő, azt hiszem, ha végig szakadt volna az eső és az izzasztó kunyhóként szolgáló csarnokokban szorultunk volna egészen más lett volna. Szóval a szervezőség párszor eljárhatta az anti eső táncot.
A programokról egyszerűen nem tudok részletesen beszámolni. A kihelyezett nagy színpadon láttam, hallottam pár előadást, a szinkronhang találkozót, a cosplay versenyeket, és az AMV versenyt, de a kis rózsaszín burkomból csak hellyel közel láttam vagy tapasztaltam ezt azt.
Az igaz hogy a csarnokokban melegebb volt, mint a tűző napon, az igaz, hogy nem tud újat hozni a con, de az is igaz hogy ennyi ezer embert nem lehet normálisan koordinálni és mindenki elvárásainak megfelelni. Egy szerkesztőségi tagunk Mispalced, például az első conján vett részt, és ahogy érzékeltem és elmondása alapján, egy nagyon jó élmény volt. Mert a színes — szagos — kavalkád igenis nagyon látványos és érdekesnek bizonyult, ráadásul nagyon sok, jó minőségű, igényes cosplayerrel találkoztam, azok pedig nagy húzó erőt képviselnek.
Szóval a kis burkomból nem sok rossz jutott be, elképesztően jó volt találkozni Pixel Cosplayel, illetve David Channal, aki agyon dicsérte a Rose Quartz ruhámat. Szóval összességében jól éreztem magam, és azt hiszem, nem vagyok egyedül, de sokan hiányoztak, akik már kiábrándultak a folytonosan stagnáló színvonalból, mert mondjuk látták a külföldön lévő Conok minőségét. És most nem lehet azzal jönni, hogy hát igen, mert mekkora különbség van külföld és Magyarország között. Véleményem szerint, ha valaki jobban belefektet a meghívott vendégeiért, kiállítóiért és azokért az emberekért, akik különböző programokért felelősek, a színvonal megugrik és mások is jelentkeznének, hogy részt vehessenek a szervezésben, csak ehhez mondjuk, az kell, hogy partnerként tekintsenek ezekre az emberekre, és nem vásári majomként és ez jószerivel minden magyarországi conra vonatkozik, sajnos.
Szerző
- Korábbi szerkesztő