Fogalmam sem volt, mire számítsak, mikor leültem megnézni a Condor pilotját – azzal tisztában voltam, hogy egy akciódús, CIA-s sztori kerül terítékre, meg az is kiderült számomra, miután picit utána olvastam, hogy egy korábbi film sorozatbeli adaptációjáról van szó, ám semmi egyebet nem tudtam a szériáról. Teljesen laikusként azt kell mondjam, a végeredmény nem is lett olyan rossz, ám egy kis odafigyeléssel lehetett volna ennél még fényévekkel jobb is.
Joe Turner (Max Irons) egy fiatal programozó, aki három évvel a cselekmény kezdete előtt eladta az általa írt algoritmust a CIA-nek. A titkosszolgálat továbbfejlesztette ezt az algoritmust és most arra használja azt, hogy terrortámadásokat előzzön meg. Jelen esetben a rendszer egy szaúdi gyökerekkel rendelkező férfit választott ki gyanús tevékenységei miatt, aki egy stadionnyi embert készült megfertőzni a pestis egy újra kitenyésztett verziójával. Joe eleinte nem hisz a rendszerben, kérdőre vonja annak etikusságát, főleg hogy az éppenséggel kiválasztott férfit csak 12%-ban találta veszélyesnek az analízis, a CIA mégis likvidálta a célpontot. Bob Partridge (William Hurt), a CIA vezetője az incidens után mélyebb nyomozást rendel el, amiben Joe és programozó társai is részt vesznek, és a srác olyan információkra bukkan, amik miatt veszélybe kerül az élete.
Nehéz volt az előző paragrafust megírni, hiszen eléggé kusza a cselekmény. Egy múltba tekintő szcénával kezdünk, aminek aztán a jelenre lévő hatását nem fejtik ki teljesen, csak sejteni lehet, azt is már csak az epizód felénél. Aztán beledobálnak olyan jeleneteket is az alkotók, amiket szerintem egy az egyben kukába lehetett volna helyezni, vagy legalább lerövidíti: példának okáért, Joe randiélete teljesen lényegtelen, úgy meg pláne, hogy semmit nem fektetnek le az ő alapsztorijából, ahogy a mellékszereplőkéből sem. Igazából pont ez a legnagyobb gyengesége ennek a bevezető résznek – ugyan az akciójeleneteket és a kutatósdit remekül meg tudták komponálni, az alap cselekmény és a szereplők szintjén semmit nem fejtenek ki az alkotók. Ennek az az eredménye, hogy néhány ponton roppant nehéz követni, hogy ki kicsoda és kivel van.
Azért pozitívumokat is tudok felsorolni a Condor pilotjával kapcsolatban. Egyrészt pazarul állítják szembe a régi, begyöpösödött világlátást a progresszívabb életszemlélettel. Ugyan sajnos e széria esetében is ez egy generációs harc, vagyis fiatalok vs idősebbek szembenállása, ám mégis rendkívül hatásos az a két jelenet, amiben az idegengyűlölő, öreg CIA fejest egy fiatal, toleráns srác oktatja ki, illetve a szexista rangert pont egy női katona gyepálja meg. Másrészt, mint már említettem egyel följebb, az akció szcénák, a nyomozósdi és a menekülős jelenetek mind-mind pompásak, végig körmöt rágva ültem a képernyő előtt.
Egyelőre nem tudom eldönteni, folytatom-e a Condor című sorozatot. Rossznak továbbra sem mondhatnám, és látok benne némi potenciált, ám ha az alkotók nem javítják ki a jövőben ezeket az eléggé szemet szúró problémákat, akkor sajnos nézhetetlen lesz hosszú távon ez a széria.
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
