Sajnos közelítünk a minisorozat végéhez – a Mother’s Milk névre hallgató negyedik epizód ugyanis az utolsó előtti része az öt felvonásból álló szériának. A mostani rész is hozta a megszokott kényelmes tempót, akárcsak az elődje, bár ezúttal talán még lassabbnak tűnhetett a cselekmény. Ugyan eddig csak dicsérni tudtam a Patrick Melrose-t, most azért becsúszott egy-két apróság, ami miatt panaszkodhatok, ám egyik sem olyan nagy vétek, hogy tönkretenné a szériát.
Ezúttal 2003-ba repít el minket a cselekmény, ugyanabba a dél-franciaországi házba, ahol Patrick (Benedict Cumberbatch) gyerekkorában nyaralt, ám ezúttal felnőttként tér vissza feleségével, Maryvel (Anna Madeley) és két kisfiával, Roberttel (Marcus Smith) és Thomasszal (Dainton Anderson). Az idill azonban messze elkerüli a családot, hiszen Patrick haldokló édesanyját, Eleanort (Jennifer Jason Leigh) jöttek meglátogatni, akinek utolsó intézkedése nem más, minthogy aláírja végrendeletét, amiben a nyaralót egy ír spirituális gurunak adja. Tartózkodásukat az is megnehezíti, hogy Patrick hosszú idő után ismét elveszítette a kontrollt és inni kezdett, amit házassága és a gyerekek is megsínylenek.
Összességében nincs nagy bajom ezzel az epizóddal sem, hiszen most is ugyanolyan pazar karakterdrámát láthattunk, mint eddig. A Mother’s Milkben tökéletes párhuzamot vonnak az alkotók Patrick és már régóta elhunyt David Melrose között mind az apaság, mind a házastársi kapcsolat terén. Egyes jelenetekben gyakorlatilag teljesen egymás mellett mutatják a két férfit, ráadásul ugyanazokon a helyeken – ezért is volt a stáb részéről tökéletes választás a nyaraló erre az epizódra, hiszen egy az egyben újra tudtak alkotni olyan pillanatokat, amiket már korábban is láthattunk. Az pedig, hogy eladó sorba került a ház, rendkívül szimbolikus, hiszen ezzel együtt úgy tűnik, végre Patrick is maga mögött tudhatja az erőszakkal és apja képével telített múltját.
És akkor itt jön be az a bizonyos DE: úgy érzem, a sztori adagolását most kicsit elbaltázták az írók. Múltkor ugye még a bulin jártunk, ahol Patrick és Mary még csak ismerkedtek, de már lehetett akkor is sejteni, hogy össze fognak jönni. Ehhez képest túl nagyot ugrottunk előre az időben, ami önmagában nem lett volna baj, hogyha például egy-két flashback szcénában megelevenítették volna például az esküvőt, a gyerekek születését, vagy éppenséggel Patrick diplomaosztóját – mert hogy azt is csak egy mellékesen elejtett mondatból tudjuk meg, hogy ügyvéd lett végül. Így azonban olyan érzésem támadt, mintha Patrick cseberből-vederbe esett volna és az egész élete nyomorúságos lenne, holott szerintem ez nem igaz.
Egy aprócska bukfenc azért még belefér, mivel eddig nagyon jól teljesített a Patrick Melrose, és igazán most sem volt rossz – kíváncsi vagyok, hogy mindezek után milyen lesz majd a finálé.
Szerző
-
Szerkesztő
Koncertmániás detektívgyakornok, kezdő anglofil, rendkívül utópista Metal Lady. Elfogult rajongó, egyben egy leendő exkluzív kutyasziget tulajdonosa.
