Oldal kiválasztása

Én már az előző Pacifi Rimnél is elmondtam, hogy három dolgot vártam el a filmtől: nagy robotokat, nagy szörnyeket, és hogy ezek igen látványos módon kapják szét egymást. És mivel a 2013-as film ezt messzemenőkig hozta, reménnyel telve futottam neki a folytatásnak is – hát, nem kellett volna!

Miután legyőzték a szörnyeket, és hála az önfeláldozó hősöknek, bezárták az átjárót, az idegen faj többé nem tudott újabb szörnyeket küldeni a Földre, de okosan, a világ úgy döntött, azért inkább készenlétben maradnak és folytatják a jobbnál jobb robotok, vagyis Jaegerek készítését, miközben tovább zajlik az utánpótlás kiképzése.

Ez elől a kiképzés elől menekült el Jake Pentecost (John Boyega), aki inkább bűnözőként keresi kenyerét, és buliról bulira jár az elnéptelenedett és elfelejtett villák között. Azonban egy meló során kicselezik, és ellopnak az orra elől egy alkatrészt, ami olyan galibát okoz, hogy csak egy dologgal úszhatja meg Jake a börtönt, ha ismét visszatér a kiképzéshez.

Eközben egy japán vállalat új Jaeger eljárást tesztelt, amivel, sokkal hatékonyabban lehetne legyőzni a Kaijúkat, amennyiben visszatérnek, ám egy ismeretlen Jager bukkan fel, miközben valami zajlik a háttérben, amivel még senki sincs tisztában.

Annyi szinten csalódtam a Tűzgyűrű folytatásában, hogy nem is tudom, hol kezdjem – de talán Boyegánál a legcélszerűbb. Én ugyanis nála rosszabb színészt nem láttam, egyszerűen semmi sincs benne, amiért a vásznon kellene látnom, semmi. Az ürgének nincs kiállása, ahogy kisugárzása sem, és annyira sem tud színészkedni, mint a legtöbb Asylumos szereplő, miközben a hangja érdektelen, és az egész ember érdektelen. Egyszerűen nem is értem ki volt az a marha, aki azt javasolta neki, hogy legyen színész, és hogy nem volt egy barátja sem, aki megmondta volna neki őszintén, hogy ne, mert rossz vagy, bűn rossz! És egyúttal ki is jelentem, hogy ha Boyega valamiben szerepel, akkor az csak rossz lehet, komolyan, a Star Wars 7 rossz, bár még emészthető, a 8 annyira fájdalmasan rossz, hogy karcolja az agyam, a Pacific Rim folytatás meg egyszerűen siralmas.

És mi a baj az új Tűzgyűrűvel? Az hogy fogalma sincs, mi akar lenni, az első film egy kellemes és látványos popcorn mozi, ami pozitív kimenetül, és úgy jó érzést hagy az emberben, na, a folytatásról ez már nem mondható el ugyanis akkora logikai buktatók vannak benne, hogy egy ötéves is felsír rajta – de kérdem én, hogy nem vette ezt észre senki a stábból?

És könyörgöm, szakadjunk már le arról a régi közhelyről, hogy egy férfit kizárólag az motiválhat, ha elveszti a szeretett nőt – ez mindkét nemre nézve lealacsonyító és megalázó!

A korábbi filmben külön kihangsúlyozták, hogy mennyire nehéz összehangolódnia két elmének, mennyire fontos egy kötelék köztük, nos, itt, pár évvel később már nem, és nem azért mert a technológia odáig fejlődött, hogy már nem szükséges, hanem egyszerűen így kényelmesebb volt az alkotóknak.

Ezenfelül hogy lett a technikai zseninkből biológus, a xenobiológusból meg technológiai mérnök? Vagy itt is működik az az ósdi sci-fi szabály, hogy egy tudós mindenhez ért – khm, nem.A végső csatában mutatott minden mozzanat arról árulkodik, hogy valójában fogalma sem volt senkinek, hogy milyen egy harc, vagy legalább a fizika legalapvetőbb szabályait betartsák.

De hogy jót is mondjak akadt egyetlen egy csavar, ami egészen érdekes volt a filmben, és úgy nagyjából két percig képes volt fenntartani a figyelmet, de ennél többre nem futotta.

Borzasztóan csalódott vagyok, mert az amúgy is igen alacsonyra tett lécet sem volt képes megugrani a folytatás, és egyúttal kijelentem, hogy én többet Boyega filmet nem vagyok hajlandó megtekinteni, úgy soha többé!

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.