Oldal kiválasztása

Bevallom, mint karakter, Domino nem hoz éppen lázba, de amikor láttam, hogy Gail Simone leigazolt a Marvelhez, tudtam, hogy el kell olvasnom, bármit is írjon. Nem csalódtam.

Neena Thurman, alias Domino, akinek mutációjából eredő ereje a „szerencse”, zsoldosként keresi a kenyerét két partnere – és egyben legjobb barátai –, a cowgirl Outlaw és a kissé sznob Diamondback segítségével. Minden – Neena kétségei és önmarcangolása ellenére is – egészen jól is megy, ám aztán egyik akciójuk során tőrbe csalják őket (ami mögött a rejtélyes Topaz áll), majd Neenát a saját otthonában támadják meg, ráadásul támadója képes kikapcsolni az erejét, ami rettenetesen megrendíti Dominót, aki nem csak magában, hanem barátai hűségében is kételkedni kezd. Ráadásul mindezt a születésnapján…

Talán nincs még egy olyan ember, aki annyit tett volna azért, hogy ne tárgyként vagy a történet mozgatórugójaként (értsd: „brutálisan megölték a csajomat, úgyhogy most bosszút kell állnom”) kezeljék a nőket a képregényekben, hanem emberekként, mint Gail Simone. Még 1999-ben, néhány képregényrajongó barátjával hozta létre a Women in Refigerators nevű honlapot, ahol hosszú listába gyűjtötték azokat az eseteket, amikor a képregényekben egy nőt megöltek, megcsonkítottak, vagy megfosztottak az erejétől, csakis azért, hogy ezzel hajtsák előre egy férfi karakter narratíváját, ezzel mutatva rá arra, hogy milyen igazságtalanul is bánik a médium a nőkkel. Simone ezt követően volt képregényíróvá, védjegye pedig a kidolgozott, háromdimenziós női karakterek, valamint a köztük lévő, segítő, támogató kapcsolat lett – leginkább a 2003-as Birds of Prey sorozatát szokta emlegetni a kritika ezzel kapcsolatban.

Ez a stílus, vagy még inkább hitvallás köszön vissza a Dominóból is: bár persze fontos a tényleges történet, vagyis Topaz (vagy akárki is álljon a háttérben, mert ez jelen pillanatban, két lapszám után, még nem egészen tiszta) hadjárata Domino ellen, az igazi hangsúly magán Neenán, és a két barátnőjéhez fűződő kapcsolatán van. A megfogalmazásom senkit sem tévesszen meg: a lányok között nincs semmilyen romantikus szál – ez még úgyis is tiszta sor, hogy mennek a kedveskedő becenevek (főleg Outlaw részéről), és még egy-két „I love you” is elhangzik. Nem, itt jön ki, mennyire intim is Simone kapcsolata karaktereivel, és hogy mennyire hűen is képes ábrázolni a nők közti barátságot (ugye igazam van, hölgyeim?).

Simone azonban nem csak az interperszonális kapcsolatok bemutatásban remekel, hanem Neena belső vívódását is gyönyörűen ábrázolja: Domino múltja enyhén szólva is viharos (nem állítom, hogy a pontos részletekkel tisztában lennék, mert amúgy csak elvétve találkoztam eddig a karakterrel, de a sorozat pár röpke panellal is bemutatja, amit tudnunk kell), és ez bizony rányomja a bélyegét az életére. Ereje egyszerre a mentsvára és támasza, ugyanakkor viszont hozzá fűződő kapcsolata kissé ambivalens is, hiszen nem képes irányítani – nem ő dönti el, hogy az miképpen manifesztálódik. Talán ezért is rendíti meg annyira, amikor ellenfele kikapcsolja azt, a jó hír viszont az, hogy barátai – nem csak Outlaw és Diamondback, hanem többek közt például Deadpool is feltűnik az első lapszámban – ott vannak, hogy támogassák.

Bár a Domino még csak most indult, cselekménye pedig még erősen formálódik, már most látszik rajta Gail Simone zsenialitása – Neena Thurman története ugyanis nem csak egyszerűen egy gonoszetvő legyőzéséről szól, hanem arról, hogyan is küzdhetünk meg a saját démonainkkal, és arról, hogy eközben miképpen is támaszkodhatunk a barátainkra.

Szerző

Orlissa
Alapító és főszerkesztő-helyettes

A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.