Oldal kiválasztása

Igazán érdekesen alakult a Netflix legújabb gyöngyszemével a kapcsolatom: az első évad annyira berántott, hogy már szinte követeltem a napi adagomat a sorozatból, az évad másik felét, pedig úgy kellett lepasszírozni a torkomon.

2384-ben már teljesen megváltozott a világ, főleg mióta az emberiség felfedezte a tudattokot, vagyis az agy és a gerinc találkozásához mesterségesen létrehozott adattárolót, amivel képesek elmenteni minden emléket, gondolatot, és ezt továbbítani valamit teljesen új testbe áthelyezni. És pont ez is okozta a világ kettéválását: az emberiség nagy része próbál túlélni, reménykedve egy szebb holnapban, miközben az elenyésző felsőbbrendűek már akár több száz éve élnek, mesterséges testükben, és irányítják mindent behálózó vállalataikat.

Takeshi Kovacs (Joel Kinnaman) egy időben az egyike volt a legkeresettebb bűnözőknek, a Küldötteknek, akiket a kormány terroristának könyvelt el, miközben ők csak meg akarták váltani a világot, önmagától, de legfőképpen a gazdagoktól. Takeshi 250 évvel később ébred fel, utolsó emléke pedig egy trauma, most mégis a matuzsálemi kort megélt Laurens Bancroftnak (James Purefoy) kell dolgoznia, aki ki akarja deríteni, hogy miért is ölték meg korábbi testét

Takeshinek az ügy felgöngyölítéséhez szüksége van egy rendőrnőre, egy mesterséges intelligenciára, néhány elítélt bűnözőre, és arra, hogy feltárja múltja minden sötét kis zugát – de vajon megéri mindez a kockázatot?

A sorozat Richard K. Morgan angol író regényén alapul, és egy olyan elképesztően érdekes, vészjósló és izgalmas világba kalauzol el, ahol az emberiség legnagyobb találmánya taszíthatja magát az emberiséget a pokolba. Megannyi kérdést vet fel, a helyes és a helytelen vékony mezsgyéjén, hogy ember legyen a talpán, aki megkísérel mindre válaszolni. És a legszebb az egészben, hogy nincs jó válasz, ahogy rossz sincs, eltűnik a fekete és vele együtt a fehér is, miközben mindent beborít a mocsok és a neonfény.

Ez a kettőség jellemzi az Altered Carbont, és ez az a tematika, ami miatt azonnal megvett magának a széria – persze a remek látványvilág is rendkívüli módon hozzájárul a sikerhez. A sorozat alkotói fantasztikus és hiteles környezetet teremtetek, egyszerre futurisztikus, baljós, csábító, és mégis érezni, hogy csapdába szaladunk bele.

És hogy mi is volt a bajom az évad második felével? Mintha az évad közepén a készítők elmentek volna nyaralni, és átadták volna a helyüket egy b-csapatnak, akiknek eközben fogalmuk sem volt arról, hogy mi történt korábban, vagy mi volt az eredeti elképzelés, így sok olyan írói önkény és megkérdőjelezhető logikai szál is bekerült a sorozatba, aminek a korábbi minőség alapján semmi keresnivalója sem volt ott.

A színészek munkáját kizárólag dicsérni lehet, még a legkisebb szerepben mozgók is sokat tette hozzá a sorozathoz, nehéz kiválasztani, hogy ki nyújtotta a legnagyobb teljesítményt, és talán felesleges is, mert az Altered Carbon az a széria, amit nem csak a sci-fi rajongóknak kell látnia, hanem mindenkinek.

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.