Mikor először merült fel a szóló Deadpool film gondolata, sok Marvel rajongóban ébredt aggodalom. Amit a Fox művelt a karakterrel az X-Men kezdetek: Farkasban, azt ugyanis mindannyian egy életre megjegyeztük, és lássuk be, Ryan Reynolds sem volt annyira meggyőző Zöld Lámpás szerepében, hogy utána még bármilyen szuperhősfilmet látni akarjunk tőle az életben. Azonban ő nem adta fel, harcolt az által megszeretett karakterért, és végül célt is ért. A Deadpool 2016-ban jött, látott, és KO-val győzött. Sikerült elérni azt, amit előtte még egyetlen képregényes eredetfilmnek sem: úgy emelte át egy karakter személyiségének esszenciáját, hogy közben egy minden ponton élvezhető filmet raktak össze, ráadásul a bevállalós R besorolás is jó döntésnek bizonyult a stúdió részéről. Mindennek tükrében kíváncsian vártam, a folytatás mit hozhat. Nem csalódtam.
A második részek tipikus problémája az, hogy mindig mindenből több kell, mint az első résznél, hiszen a néző, amellett, hogy a korábbi bevált receptre éhezik, közben vágyik valami újra, valami még jobbra is. Ha a Deadpool 2. pusztán az első rész koncepciójára épült volna, sokan jöttek volna ki kissé csalódottan a moziból, “ezt már láttuk” érzéssel. Ez azonban nem történt meg, David Leitch ugyanis tökéletes recepttel dolgozik: megtartott mindent, ami az első részt sikerre vitte (a metafilmes vonalat, a rengeteg kiszólást és popkultúrális utalást, a vért, erőszakot és durva beszédet, valamint a szuperhős filmek jellemzőit karikírozó túlzásokat), de megszórta mindezt egy, a korábbinál összetettebb sztorival, érzelmekkel, motivációkkal, vívódással, morális kérdések feszegetésével – egyszóval tartalommal. Fűszerezésként kapott a korábbi rész szereplői mellé még jónéhány plusz karaktert is a történet – lesz köztük meglepetés is! – a végeredmény pedig egy rendkívül szórakoztató film lett, ami ugyanakkor tartalmasabb és jóval érzelmesebb is elődjénél. Nem feltétlen használnám a jobb kifejezést, sokkal inkább azt mondom: máshogy jó.
Bár utálom ezt írni, mert elcsépelt kifejezés, de itt most tökélesesen igaz: Ryan Reynolds ezúttal is lubickol Deadpool szerepében, és bár most már a képregényesnél jóval érzelemdúsabb verzióját láthatjuk a nagypofájú zsoldosnak, mégis hihető és szerethető. A film másik nagy sztárja egyértelműen a Julian Dennison alakította ifjú Tűzököl, akinek a játéka nemhogy felér Reynoldséval, de olykor bizony túl is szárnyalja karizmatikus alakításával. A többiek ennél azért halványabban sikerültek. Domino karaktere szórakoztató és vagány, de nélkülöz minden valódi tartalmat, céltalan és ezáltal üres. Jár viszont a dicséret azért, ahogy sikerült képre vinni a karakter szuperképességét, nevezetesen a mázlit. A Josh Brolin által alakított Kábel kissé ambivalens: imádtam a terminátorszerű karaktert, vizuálisan és személyiségében is, ráadásul nem csak tökös volt, hanem még motivációjában is érthető (bár az egyik legnagyobb filmbeli logikai hiba hozzá köthető), de mindeközben kilógott a filmből. Kolosszus továbbra is üres bádogember, és legnagyobb szívfájdalmamra az előző részben általam nagyon megkedvelt Nega (Negasonic Teenage Warhead) közel sem kapott akkora terepet, amekkorát érdemelt volna. Az igazán nagy csalódás mégsem ő, hanem Copycat volt, aki az egyik kedvenc mutánsom a képregényekben – itt azonban messze nem azt kaptam, amit vártam, annak ellenére, hogy Morena Baccarin továbbra is tökéletes Deadpool oldalán. Dopinder, Vak Al és persze Cserkész is tökéletesen hozza a kötelezőt, összességében pedig mindenki elég jó ahhoz, hogy a főhős “keze alá dolgozzon”, de ne taszítsa ki Deadpoolt a reflektorfényből.
A Deadpool 2. egyértelműen szintlépés az első részhez képest. Minden ízében remek akcióvígjáték, tele hűhafaktorral, meglepő és ütős cameókkal és after creditekkel, a szezon egyik legszórakoztatóbb filmje és mint ilyen, kihagyhatatlan. Viszont nem véletlenül kapott R besorolást: vér, erőszak, agresszió és durva beszéd az alapkészlete, így kiskorúak számára semmiképp sem ajánlott – mindenki más is csak saját felelősségre nézze meg.
Spoileres figyelmeztetés érzékenyebb lelkűeknek (fehérrel írva, ha kiemeled, olvasható lesz):
A filmben van egy jelenet, amiben Deadpool otthon ül a kanapén, felül ingben, alul pucéran. Ebben a jelenetben egy alkalommal álló pénisz is látható lesz, így ha ez zavar, semmiképp se nézd Deadpool ölét. 🙂
Szerző
