Oldal kiválasztása

Nagyon durva belegondolni, hogy az első évados epizódértékelések alatt mennyit szidtam a sorozatot, most meg hova fejlődött – ez meg tanulságul szolgálhatna nem csak a „tinisorozatok” készítőinek, hanem a sci-fiseknek, meg a sorozatos alkotóknak úgy általánosságban. Ezen a héten is egy pazar epizódot tettek le elénk a készítők: mi meg fuldokolhattunk az adrenalintól és a visszatartott levegőtől.

Clarke és Madi igyekeznek meglógni az Eligius legénységétől, de azok nagyon sokan vannak, nagyon veszélyesek, és nagyon bosszúszomjasak. McCrearynek (William Miller) sikerül is elkapnia Clarke-ot, és mivel a lány nem hajlandó beszélni, ezért a csapat főnöke, Diyoza (Ivana Milicevic) mindenkit arra utasít, hogy fésüljék át az erdőt további emberekért, és akit látnak, öljék meg. Bár Clarke igyekszik tartani magát, és eljátszani, hogy nem beszéli még a nyelvet sem, van az a pont, ahol már fel kell adnia.

Eközben az űrben Bellamyék úton vannak a számukra idegen hajóra, abban a reményben, hogy ott találnak további üzemanyagot, amivel visszajuthatnak a Földre. Azonban a hajón rengeteg meglepetéssel találják szembe magukat, ami olyan döntések sorozatához vezet, ami akár az életükbe is kerülhet. Bellamy azonban igyekszik a békés, áldozatoktól mentes megoldást megtalálni – de vajon ez lehetséges?

Ahogy a bevezetőmben is írtam, egy nagyon tempós, lélegzet-visszafojtós epizódot láthattunk a héten, ahol minden perccel tovább nőtt a feszültség. Természetesen leginkább Clarke és Madi miatt aggódtam, ők kerültek igazán szorult helyzetbe, de azért az űrhajón történtek sem voltak semmik, de ott azért mégiscsak ott van Echo, aki az Azgeda egyik legjobb harcosa volt, így valahol biztonságban érezhettük a többieket.

Nagyon érdekes látni, hogy a Bárkán ragadtak a hat év alatt milyen változásokon mentek végig, talán csak Murphy és Monty az, akik megragadtak – bár még mindig hálás vagyok Murphy poénjaiért. Monty kvázi gyáva lett, de nem is igazán gyáva, inkább amolyan biztonsági játékos, de ez teljesen érthető, hiszen elveszett mindenkit, és fél attól, hogy ez ismét megtörténhet.

Az új csapat, vagyis az Eligius legénységének összetettségére is szépen-lassan fény derül – nem lehet semmi az a nő, aki képes az olyan embereket irányítani, mint McCreary.

Ugyan picit érződik, hogy ezt a szálat utólag adták hozzá a történethez, és a készítők talán nem gondolták annyira végig az eseményeket az első évad kezdetekor – szerintem maguk sem hitték el, hogy ennyire sikeres lesz a széria – de meg kell hagyni, nagyon logikusan és hihetően kerül bele a történetfolyamba az új csapat, tűkön ülve várom, hogy mit hoznak ki belőlük!

Szerző

Catleen
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.