Oldal kiválasztása

„Madár vagyok itt én is – több ezer mérföldet repültem egy országból, ahol nem ismerik az évszakokat.”

Mindig szerettem idegen kultúrákról olvasni, de idén elhatároztam, hogy tudatos látószögszélesítésbe kezdek. Ehhez tökéletesen megfelelt Ayu Utami első regénye, a Saman. Az írónő az indonéz feminista próza, az úgynevezett illatos irodalom legismertebb alakja, de magyar olvasók eddig még nem találkozhattak a nevével. Pedig megéri.

Szerelmek ​a zavargások idején. Ayu Utami tabudöntögető regényében a világ legnépesebb iszlám országában, Indonéziában felnőtt négy nő sorsát kísérhetjük figyelemmel. A folyamatot, ahogy megszabadulnak társadalmi kötöttségeiktől, és szexuális ébredésük történetét. Egy átalakuló világot látunk, a női emancipáció (Európából olvasva nagyon megkésettnek tűnő) XX. század végi kibomlását. Yasmin, Cok, Sakuntalá és Laila sajátos szabadságharcot vívnak, a helyüket keresik, és ezt a küzdelmet egy titokzatos hős, a korábban katolikus papként szolgált emberi jogi aktivista, Saman ösztönzi, segíti, irányítja. A női öntudatra ébredés regénye ez a könyv, a személyes drámák krónikája, a test felfedezésének könyve. Miközben a drámai csúcsponthoz a Suharto-diktatúra utolsó hetei, az eszkalálódó és egyre véresebb diáklázadások, vagyis a nagyon hirtelen átalakuló Indonézia társadalmi krízise adja a hátteret. A regény hazájában rengeteg díjat nyert, az összesen 34 kiadásban megjelent könyvet több mint százezer példányban adták el, mielőtt világhódító útjára indult.

Örülök, hogy több mint húsz év után magyarul is megjelent ez a könyv, mert szerintem nagyon különleges és sokszínű. Az írónő mellett biztos a fordító érdeme is, hogy milyen szép és költői a nyelvezete, én sokszor elnyammogtam egy-egy mondaton, olyan jól esett a lelkemnek.

Érdekes volt kicsit belelesni az indonéz világba, bár sokszor éreztem azt, hogy nem tudok eleget bizonyos dolgokról – főleg a politikai helyzetről – ahhoz, hogy igazán átjöjjön a lényeg. De hát mire valók a könyvek és az internet, ha nem erre? Biztos vannak olyan mélységei, amiket laikusként, csak felületes Indonéziát érintő ismeretekkel felvértezve nem tárulnak fel az olvasók előtt, de arra nagyon jó, hogy elkezdjük szélesebbre nyitni a világunkat és ismerkedjünk egy másikkal.

A címadó Saman alakja érdekes volt, de engem inkább a négy nő sorsa és kapcsolata nyűgözött le, nagyon szerettem azt a részt, amikor az ő barátságukról, az eltérő személyiségükről és értékrendjükről volt szó. Az is érdekes volt, hogy mindegyikük kapcsolódott valahogy Samanhoz, és hogy mennyire mást jelentett számukra, hiszen ezzel együtt kapunk csak róla teljes képet.

Emlékezetes és különleges történet, én lelkesen ajánlanám mindenkinek, aki hozzám hasonlóan szívesen olvas egzotikus országokról, a miénktől különböző kultúrákról és női sorsokról. És egyszerűen muszáj megjegyeznem, milyen jól sikerült a borító, nagyon szép és rögtön megragadja a figyelmet.

Szerző

Belle
Szerkesztő