Továbbra is azt tudom mondani, hogy bár értékelem, hogy milyen történetet akarnak elmesélni, képtelen vagyok egyetérteni azzal, hogyan mesélik.
Napfényre kerülnek Harper Avery zűrös nőügyei, aminek kapcsán a kórház rögvest krízishelyzetben találja magát, miközben az egész alapítvány jövője kétségessé válik – az egyetlen kiút pedig valószínűleg nem más, mint Katherine Avery bukása. Eközben mellékvágányon a „válságstáb” mindent megtesz, hogy javítson a Grey-Sloan PR-ján: Jacksonnak és Meredith-nek kerítenek egy kamaszfiút súlyos agytumorral, akit jótékonyságból megműthetnek (bár itt szeretném megjegyezni, hogy nem értem, miért Meredith – általános sebész – kellett ide, nem pedig mondjuk Amy – idegsebész), Bailey pedig Alexet és Jót bíztatja, hogy szervezzék csak az esküvőjüket, mivel az jót tesz a morálnak. Owen behozza nevelt fiát egy vizsgálatra a kórházba, amin a gyerek anyja is részt vehet, akiről kiderül, hogy mindössze tizenöt éves és drogfüggő – amit Amy ki is szúr, és eldönti, segít a lánynak. Mindeközben Alexnek két problémával is szembe kell néznie: egyrészt feltűnik a kórházban Olivia (az a nővér, akit még a hatodik évadban rúgtak ki a kórházból), akinek a kisfia lenyelt valamit, másfelől pedig Alex észrevesz valami nyugtalanítót a bankszámláján.
Előbb csak röviden erről a szexuális zaklatás-mizériáról (röviden, mert erről már a múltkor is írtam): továbbra sem egészen értem, hogy mégis hogyan lehetett ebből ekkora nagy gáz, ha egyszer már Harper Avery maga halott, ergo nem lehet rajta leverni a dolgot (arról ne is beszéljünk, hogy az írók sikeresen saját maguknak mondtak ellen azzal, hogy előbb elhozták a kórházba Marie Cerone-t, aztán kijelentették, hogy a zaklatott nők nem léphetnek kapcsolatba Harper Avery-kórházzal, majd felfedték, hogy Cerone-t is zaklatta). Szóval igen, tetszik, hogy felhozták ezt a témát, de fenntartom, hogy sokkal jobban is meg lehetett volna ezt csinálni. Mondjuk úgy, hogy már az évad elején behoznak valami nagy, neves orvost, aki a Harper Avery alapítványnak dolgozik. Mondjuk fejes ott. Mondjuk sztárvendégként megjelenik pár epizódonként. És aztán róla derül ki, hogy szexuális zaklató. Na, ebből már jobb sztorit lehetett volna kihozni (legalábbis fenntartom eme véleményemet).
Ugyanakkor viszont epizód-szinten egészen jól jöttek ki a dologból, akkor is, ha Jackson és Meredith műtétje enyhén szólva is lapos – és kicsit logikátlan – volt. Ugyanis ennek ellenére a feloldás ügyes volt, és kíváncsi leszek, honnan mennek innen tovább az írók.
Owennek örülök, már régen érett neki egy gyerek, és jó látni, hogy eddig ügyesen veszi az akadályokat. Sőt, ami ennél is fontosabb, nagyon tetszett, amit a gyerek anyjával csináltak: ezzel a történettel szépen megbontották azt a fekete-fehér elképzelést, ami általában körbelengi „drogos, kamasz anya”–történeteket: Leo anyja ugyanis kvázi egy orvosi hiba (ópiátot írtak fel neki, amikor nem kellett volna) lett drogfüggő, és betegsége és kora ellenére is próbál felelős anya lenni. És akkor erre jön Amelia, plusz Owen, plusz a baba, szóval kíváncsi leszek, honnan megyünk majd tovább innen.
Bár örülök neki, hogy Alex és Jo végre rendezte sorait, és végre-valahára boldogok együtt, kicsit azért itt is húzom a számat, mert azért mintha itt is lennének felesleges, „csak legyen már dráma”–dolgok. Nem arról beszélek, ami Alex bankszámlájával kapcsolatban derül ki az epizód végén – ne, az első blikkre egy teljesen jó történetszál –, hanem arról, amit Olivia behozatalával értek az írók. Mert hát azért nagy cucc, hogy visszatért egy régi karakter, csakhogy a nő nem sok pozitívumot hozott – ugyanis például lefoglalta a szifiliszes sztori (emlékeztetőül: még az első évad végén Alex szifilisszel fertőzte meg Oliviát), meg az, hogy folyamatosan azt hangoztassa, mennyire vacak ember is Karev. Csakhogy Olivai elvileg azt is végignézte, hogy Alex kiállt két beteg szerelme (Rebecca és Izzy) mellett is, és ez valahogy egy pillanatra sem merült fel. Ergo olyan volt ez az egész, mintha Oliviát csakis azért hozták volna be, hogy legyen valami dráma Alex és Jo körül – ami mondjuk nem lett, mert Jo végig kiállt amellett, hogy az emberek változnak, és hogy ő jobban ismeri Alexet. Amiért mondjuk jár a plusz pont.
Szóval bár voltak olyan dolgok ebben az epizódban, amiket kifejezetten élveztem, az írók som döntésével képtelen vagyok egyetérteni, mivel úgy érzem, több szempontból is maguk alatt vágják a fájt. Vagy ástak maguknak egy gödröt, amivel nem tudnak kimászni. Amelyik jobban tetszik. Ugyanakkor viszont már csak három rész van vissza az évadból, úgyhogy kíváncsi leszek, mi fog még itt történni.
Szerző
-
Alapító és főszerkesztő-helyettes
A kedves-naiv-romantikus macskamán, aki írói ambíciókat hajszol. Reménytelen fangirl és könyvmoly.
